Érdekes kérdés. Felmerül persze, hogy kinek mennyit ér a szabadideje. Nyilván, ha kevesebbet keresel, jobban örülsz a megtakarított pénznek, amit nem a szerelőnél hagysz.

A másik kérdés, hogy szívesen töltöd-e az idődet kávéfőző szereléssel. Aki szeret bütykölni, az igen, aki olvasna vagy kirándulna vagy horgászna inkább, az szívesebben fizet valakinek, hogy csinálja meg.

A harmadik dolog, hogy mennyire bízol a munkádban. Egy kávéfőzőben 230 V is van, forróság is, víz is. Ha nem tudod, mire figyelj, könnyen életveszélyessé teheted a művedet, esetleg nem is azonnal, csak hetek múlva, amikor elolvad a szigetelés. Persze, ott a védőföld, ha ugyan ott van, ott a fí relé, ha ugyan ott van, de könnyen lehet, hogy csináltál valami nagyon veszélyeset. Te láttál már olyan dolgot belülről, amiben ott a meleg is, villany is, esetleg víz is, de ettől megértem, ha valaki fél. Jobb félni, mint megijedni.

Végül még egy aspektus: jó dolog megjavítani valamit. Büszke lehet rá az ember, megdicséri érte az asszony. Jó érzés.

Van aki otthon süt kenyeret, a többség megveszi. Van aki otthon mossa a kocsit, sokan beviszik a mosóba. Van, aki maga festi a lakást, van aki maga szereli a kávéfőzőjét, van aki maga varrja a szoknyáját. Válassz párat, de mindet nem lehet, és már a középkorban sem lehetett. (Mielőtt félreértesz: én is azok közé tartozom, akik szívesen megszerelik maguk.)