Üdv Volvosok!

(Most az édesapám gépéről írok, vidékről)

Autómosatás Rulez! Micsoda érzés beleülni a frissen sterilizált kocsibam, mi?
Lore:
tényleg le akartad mosni a Vovómat? Ugyanmár, ehhez túlképzett vagy az építész diplomáddal, de azért kösz a felajánlást... ;-)

Harvester:
Biztos, hogy nem én voltam, ezer éve nem jártam az Árpád hídon. Meg viszonylag nyugisan közlekedek az utóbbi időben. Mellesleg a Lánchíd előtt volt afférom pénteken, a délutáni csúcsforgalomban: én általában beengedem azt, aki illedelmesen bekéretőzik elém, de ha tumultusban, pofátlan módon, záróvonalon és index nélkül próbál könyökölni, akkor nem. Ezt zokon is vette agy kis köcsög pénteken, a forgalommal szembe mellém gurult, (Lánchíd, vazzeg!!!) és letekert ablak mellett minősíthetetlen módon adott hangot nemtetszésének, maid betolakodott elém. Szerencsétlenségére a rendszámáról látszott, hogy hol dolgozik: az egyik régebbi ügyfelemnél öltönyös rabszolga a csávó. Mivel a főnöke adósom egy régebbi ügyből kifolyólag, fel is hívtam, és rákérdeztem rendszám meg kinézet alapján a kölyökre. Kiderült, hogy a főnök is utálja a gyereket. Pár perc múlva látom, hogy emeli a füléhez a mobilját, majd ijedt arccal hátrafordulva néz. Integettem neki barátságosan és sok sikert kívántam neki hétfőtől az álláskeresésben... Most gonosz vagyok?

Pénteken a 8-as úton hatalmasat zingettem egy olasz rendszámú V40-essel. "Konvojba fejlődtünk", meg kerülgettük egymást, tök király volt. Sajna belefutottunk egy nagy viharba, meg más is történt, ami véget vetett a zingetésnek.

A "más", ami történt (szívás A'la fargo):
Az útra vettem egy flakon ásványvizet, amit már az úticélhoz közel nyitottam ki, meg is ittam a felét. Kicsit furcsa íze volt, de legalább frissített. Sajna kiderült róla, hogy valami hashajtó hatású gyógyvizet vettem, ami kb. 5 perc alatt meg is hozta az eredményt. Le kellett állnom, tök sötétben, dühöngő vihar kellős közepén a zalai susnyás leg rurálisabb vidékén. A félméteres fűben jól kinéztem egy kis fát, hogy majd megbújok alatta/mögötte. Tök ciki volt, mert a fának ugyan volt vagy 2 méteres lombja, de csak másfél méteres magasságtól, azalatt csak a kétujjnyi törzse "takart". Mindegy, a szükség nagy úr, mit volt mit tenni, meghúzódtam a fa alatt. Naná, hogy ekkor ért oda egy kb 10 kocsiból álló konvoj! Nem vettem észre, hogy enyhe kanyarban álltam le, ezek meg a vészvillogó miatt mind lassítottak, a lámpáik fénycsóvája szép lassan söpört rajtam végig. Mit mondjak, idilli volt, szakadó esőben, csapkodó villámok között, díszkivilágításban. :-(