Europeer:
sajnálom, ha nem értettél meg (ld. 245. és 255. hozzászólásaimat). Nem voltak kérdéseim? Igaz, nem úgy fogalmaztam, hogy mi lesz, ha...? De azért vannak itt érdekes kérdések, amikre rámutattam.

Jó ötlet volt-e az euro létrehozása? Ennek alapvetően inkább pozitív vagy negatív hatása lesz? Miért nem törődtek Németország és Franciaország vezetői ezzel kapcsolatban a saját népük aggodalmával és ellenkezésével?

Mi lesz az európai szociáldemokrácia és a jóléti állam jövője? Ha e téren negatív változásak várhatók, azok talán könnyebben és gyorsabban érvényesülhetnek egy központosított Európában, mint egy olyanban, amely politikailag tagolt (szuverén, autonóm nemzetállamok), nem?

Persze, az EU politikai struktúrája nem felel meg teljesen a mai USA-énak. De nem is kell teljesen pontosan megfelelnie sem ma, sem a jövőben ahhoz, hogy egy az USA-hoz hasonlóan egységes állam jöjjön létre.

Említettem a luxemburgi Bíróság óriási egységesítő szerepét - ezt figyelemre sem méltattad. Pedig úgy tűnik a számomra, hogy ez éppoly erős szerve a központosításnak, mint a Bizottság, csak nincs annyira szem előtt, ezért nem látják benne annyira a központosítás fő ágensét. Te hogyan látod ezt?

Azt írod, hogy újabban nő a Bizottság szerepe, dehát ebből nem kell olyan messzemenő következtetéseket levonni. Szerintem meg nem kell olyan "rövidlátónak" lenni. Azt kéne egyszer alaposan áttekinteni, hogy a Bíróságnak, a Bizottságnak, meg az EP-nek hogyan változott a szerepe, a súlya, a jogköre az elmúlt évtizdekben, és ha van valamilyen tendencia, azt tovább projektálni a következő évtizedekre. Nekem az a halvány benyomásom van, hogy itt egy központi intézményrendszer folyamatos erősödése történik. Valószínűleg előbb-utóbb (egy-két éven belül) ezt majd a tények precíz elemzésével is megpróbálom végigkövetni, de azt nem mondhatom, hogy most rögtön, mert (szemben az elképzeléseddel) nem vagyok politológus, és nincs rá időm. De te, aki a topic indítója, és fő életbentartója vagy, te bizonyára kapásból tudod cáfolni (tények idézésével) az aggályomat, ha az tényleg alaptalan, ugye?

Egyébként most már végigolvastam a teljes vitát, és ezek után ide kívánkozik még néhány megjegyzés.

Az EU téma alig ismert. Nemrég olvastam, hogy a magyar lakosság 70%-a az EU csatlakozás mellett van. Más kérdés, hogy Magyarországon az EU-t jól ismeri talán száz ember, valamit tud róla pár ezer, szinte semmit nem tud róla a többi tízmillió. Ehhez képest a különböző újságírók és politikusok szinte folyton azon görcsölnek, hogy jaj, csak bekerüljünk minél előbb. Biztos ennek köszönhető a 70%. Az emberek úgy tekintenek az EU csatlakozásra, mint a gyermekek a Mikulásra. Azt elfelejtik, hogy jön vele krampusz is.

Europeer, a 48. hozzászólásban idézel egy szöveget, mely szerint valaki 2500 milliárd forintra becsülte a csatlakozás teljes költségét Magyarország számára. Nem mondom, szép summa. Persze nem ártana, ha többen is megbecsülnék, mert hát ki tudja, hogy tényleg annyi lesz-e, és nem több?

A 159. hozzászólásban meg Görögország példáját említed. Túl korán csatlakozott, ezért nagy nehézségei voltak a csatlakozás után. Mi az, hogy korán, és mi az, hogy nagy? Magyarország szerinted milyen állapotban kell legyen - mondjuk a görögökkel összevetve -, hogy ne legyen számára túl korán a csatlakozás? (Adatokat kérek.) Úgy tudom, hogy Ausztriának is nagy nehézségei voltak a csatlakozást követően (üzemek mentek tönkre, megnőtt a munnkanélküliség). Te milyen fajtájú és mértékű nehézségeket nevezel "nagynak"?