nincs szingularitas viszont fekete lyukak leteznek. a fekete lyuk onmagaban csak annyit jelent, hogy a feny nem kepes elhagyni, de ettol meg nem lesz benne vegtelen anyag. eleg, ha annyi anyag gyulik egybe aminek a gravitacioja elegge elteriti a feny utjat ahhoz, hogy erzekelhetoen nagy tersegbol ne erkezzen hozzank feny. ezert a fekete lyukhoz nem adhato meg egzakt tomeg vagy meret hatar, a feny visszaveresi hiany az objektum tomegetol es a feny sebessegetol egyarant fugg. ahol lassabb a feny, vagyis a hatasmezo parametrei lassabb hatarsebesseget hataroznak meg, ott kisebb tomeg is fekete lyuknak latszik. lehet akar csapagygolyo meretu fekete lyuk, az nem fogja magaba rantani a kornyezetet, csak az ottani fenysebesseggel mar annyi feny nem jut ki a gravitaciojabol, hogy az erzekelheto foltot takar ki.

 

az elektron es a proton G reszecskekbol allnak, ugyanis ha a G reszecskek sebessege lecsokken elegge, akkor a kis mozgasi energiaja miatt nem tud keresztul haladni az etermezo reszecskeinek anyagan, abba beleragad. a mozgasi energiaja arra eleg, hogy az etermezo anyagaban, az anyagot is magaval rangatva rezeg. mintha egy golyot beszoritanank egy rugo kozepebe. ha a kornyezet hatarsebessege ismet megno, akkor az egy eter reszecskebe beszorult G reszecske szamtol fuggoen a golyok vagy ujra mozgasba jonnek, vagy beragadva marad es ilyenkor elektron vagy proton jon letre.

amikor egy objektum tomege es ezzel a gravitacios potencialja no, a protonok es elektronok kozotti egyensulyi tavolsag csokken. ha a tomeg eleg nagy, akkor ez az egyensulyi tavolsag 0 lesz, vagy akar elmeleti negativ ertek, igy a protonok es elektronok osszeernek. ilyenkor a G reszecskek el tudnak vandorolni az eter mezo reszecskeinek anyagaban. tehat egy eleg nagy tomeg eseten mar nem protonokrol es elektronrol beszelunk, hanem G reszecskek szinte tomor halmazarol. azert csak szinte, mert amig barmennyi energia is van jelen, ezek a G reszecskek rezgo mozgast vegeznek, ami kis merteku atlagos tavolsagot jelent koztuk. tehat egy barmilyen nagy tomegu objektum belsejeben is legfeljebb olyan anyagsuruseg johet letre, amilyen surusegu a G reszecske. ez persze irtozatosan nagy anyagsuruseg nekunk, de nem vegtelen.

de ugyan ez a folyamat megy vegbe a plazmaban es az extrem alacsony homersekletu boze-einsten kondenzatumban is.vagyis ilyenkor is eltunnek a protonok es elektronok es csak G reszecske halmaz marad. a plazma annyiban mas, hogy mivel nagy energia van jelen, a szabad G reszecskek rezgese nagy, a gravitacios tomeg kicsi, es ezek nagy tavolsagokat tartanai a G reszecskek kozott.

a boze-einsten kondenzatum viszont pontosan olyan, mint egy nagy tomegu objektum belseje.

szerintem mar a csillagok belsejeben is ez a G reszecske szerkezet van es a kisugarzott energia az a mozgasi energia, amit a G reszecskek veszitenek amikor beleragadnak egy eter reszecske szerkezetebe. ez a folyamat a csillag kulso feluleten jon letre. de az sem lehetetlen, hogy a foldnek is van ilyen tipusu magja. de ezt sem bizonyitani sem cafolni nem tudom. de nem lehetetlen.

 

osszessegeben a nagy gravitacios objektumok belsejeben egyaltalan nincsen atommag, proton v elektron, hanem G reszecske halmaz. kifele haladva meg elobb csak protonok, majd proton halmazok (kesobbi magok) majd atomok is vannak, annak figgvenyeben, ahogy a gravitacios nyomas rajuk csokken.

 

 

amikor ilyen nagy tomegu objektumok utkoznek, akkor a szabad G reszecskek szetrobbannak a terben akkora sebesseggel, amilyen sebessegu az utkozes volt. ha eleg nagy tomegek utkoztek, akkor ez a sok, surun elhelyezkedo es gyors G reszecske halmaz maga elot tolja az eter reszecskeket, azok suruseget extrem modon megnovelve. majd amikor az eter reszecskekben felgyulemlett belso energia megforditja a mozgasanak iranyat (visszacsapodik a kiindulasi pont fele) akkor a valtozo nyomas, energiaszint es G reszecske sebesseg arany egy nagyon szeles skalan valtozik, es igy letrehozza azokat a korulmenyeket, fizikai parametreket, hogy protonok, elektronok, atomos anyagok johessenek letre. ezek aztan letrehozzak a gravitaciot, ami az anyag csomosodasat, csillagok, bolygok letrejottet eredmenyezi. ilyen utkozes eredmenye minden galaxis, galaxis klaszter es ki tudja meg hany nagysagrendben felfele.