nem, ez minden szinten ervenyes. megegyszer a negy kolcsonhatas:

gravitacio - a hatasmezo erohatasa, mely az objektum mozgasat idezi elo.

az objektum elmozdulasa mint erohatas a hatasmezore - az elobbi ellenhatasa.

magnesesseg - a hatasmezo aramlasa.

elktromagneses hullam - a hatasmezoben halado mikrogravitacios hatas, mely a mozgasa miatt mikro magneses hatast is kelt.

 

az elektromagnesesseg, avagy elektrosztatikus ero nem kulonallo hatas, hanem a gravitacio resze. par hete valamelyik topikban reszleteztem, hogy a gravitacio - fuggoen a vizsgalt ket objektum tomeg/tavolsag aranyatol - harom szakaszra bonthato. nagy tavolsag eseten ugy ismeri a fizika, hogy gravitacio, ez vonzo ero. kisebb tavolsag eseten ugy ismeri a fizika, hogy elektrosztatikus vagy elektromagneses hatas, aminek van egy vonzo, majd a tavolsag tovabbi csokkenesevel egy taszito szakasza. nagyon kis tavolsag eseten pedig ugy ismeri mint magero, ami vonzo hatas.

vagyis az em nem kioltja vagy tulhaladja a gravitaciot, hanem a gravitacio atvalt em hatasba.

 

maga az elektromagnesesseg (tekercs) pedig magneses hatas, annyi kulonbseggel, hogy a hatasmezo aramlasat nem az atomhoz kotott elektronok mozgasa, hanem az anyagban aramlo elektronok mozgasa kelti.

a gravitacio mindig tomegaranyos, az elektromagnesesseg pedig mindig sebesseg aranyos. termeszetes folyamatokban - amikor pl nem sokszorozzuk mestersegesen az elektron aramlast tekercs alkalmazasaval - a gravitacio erosebb, mint az elektromagnesesseg.