A  HAZA és HÁZ nyilvánvalóan rokon.  A HOL és a HELY  is, hiszen a helyre kérdezünk HOL  formával.  És ha MINDENHOL  van , akkor minden HELY-en lehet valami.    Ez eddig oké is.   A HEGY  szóhoz szerintem ennek semmi köze. A HELY is lehet hogy a HEJ ösztönszavunkból lett. Általában HEJ de jó megérkezni valaHOvá végre.  A HEG, HÁG, HÁGÓ  szavaknak már inkább a hegyhez lesz köze igen.   Meg talán esetleg az EGY  szóhoz, ami HEGY , az  EGY irányba tart,  ami hegyesül az egyesül a végpontnál.  Lehet ebben is van valami.

 

A HOL és HON is  rokon, ez sem kérdés.  Utóbbin már a helyrag N lehet.    Többes számban a daru-darvak esetében is oké a vendéghang szerepe ami a V,  sok szavunkban van ilyen.   DARUAK formában a kiejtése nehéz, a magyar nyelv nagyon nem támogatja az ilyet.  Indokolt a vendéghang ilyenkor! 

 

De a -VÁNY  és --VÉNY  toldalékunk esetén sok esetben indokolatlan volna a V használata ha csak vendéghang volna, mert ugye ez alapvető funkcióját tekintve a beszédünket könnyíti meg, a gördülékeny kiejtést. 

 

De egy FELAD-VÁNY  szót minek vendég- hangoznánk meg,  ha ráadásul V nélkül még sokkal könnyebb is volna azt kimondani  hogy FELADÁNY.  Sokkal könnyebb volna ezt így ejteni, de csak ott van az a VÁNY., a V hang.  Mert a feladvány feladva VAN.  Valamiért csak kell oda az a V,  ami jelen esetben semmiképp sem beszédkönnyítő elem.

 

Vagy épp a SZÓRVÁNY.   Simán könnyebb volna beszédben kimondani azt hogy "SZORÁNYOS"  , indokolatlan itt a V mint vendéghangot fölvenni,  hacsaknem tényleg nem  V-vel jelent valamit a szó.  És jelent, mert a szórvány az SZÓRva VAN. 

 

Ettől eltekintve a vendéghang szerepe fontos a nyelvünkben, és van mikor egyértelműen erről van szó.  LÓ és LOVAS :   olvastam már "nyelvésztől" olyan baromságot mikor valaki a VAS  szót itt komolyan vette.))

Nincsenek itt vasak .))    LÓ van meg aki vele foglalkozik.  Lehetne LÓS, vagy LOAS, meg ilyenek.  De beszédben praktikusabb a LOVAS, és könnyű kimondani folyóbeszédben...