"2:  Az ESTE  szavunk gyöke az esést kifejező ES  gyökszó. Ebben nincs is T hang eleve. Esés szóban nincs T hang ! "

Nincs, nem is mondtam, hogy van. Viszont utána van a T(e, a, o, i, u, vagy ü) gyök.

 

"Az S az egy hang.  Valószínűsítem hogy az ESŐ  nevű  meteorológiai jelenség hangjából indult tán az egész az útjára :   S-S-s-s-sSS-SS   , ezeket halljuk közben.   Ez az én elméletem, természetesen időutazás nélkül ezt inkább gyaníthatjuk jobbára. "

Igen, az esőnek is ilyen hangja van, meg a süvítő szélnek, a súrlódó dolgoknak... Csak ezekben már más magánhangzó van a gyökben, jellemzően az utánzott hangnak.

Az biztos, senki nem fogja megmondani, hogy az először kiejtett Ssss hang éppen melyiket hivatott utánozni.Csak később, mikor egy magánhangzó is hozzá kapcsolódott lett a jelentése (amit utánozni kívántak) pontosabb.

 

"3:  EJJ  ösztönszó és T tárgyraggal."

Az ősember nem használt tárgyragot!!! Azt sem tudta mi fán terem!

Az ejt szóban cselekvést fejez ki, igeképző: ejt, irt, hat, csakúgy, mint az -at, -et képző T hangja: üget, siet, éget, ölet, etet...

 

"4:  Mássalhangzókkal is fejezünk ki ösztönös reakciókat.  A  J  és H hangok kifejezetten gyakoriak ezekben...

HÚJJ,  HEJJ,  HŐŐ,  jÓÓ,  JUJ, AJJ, HÍ,  HŰŰ,  EJJ,  EJHA és még egy halom ilyen..."

Ezek a gyökök mássalhangzó nélkül is kifejezik ugyan azt az érzelmet: Úúúú, Eeee, Őőőő, Aaaa, Iiii...