"Pontosan eligazít, ha megnézed a "haj", "hajnal", "J" címszavakat a Cz-Fo-ban."

Ezt azért nem állítanám...

HAJ:

"Eleme az elvont ha, hó, mely tetőt, magasságot, fölt jelent, s megvan a német hoch, Höhe, a szláv hőre stb. szókban. Azo- nos vele a magyar héj, továbbá a hiú, Uji, (a has födelének ürege, padlás)"

Fura, hogy nem hozták összefüggésbe (pedig mindenképp illett volna) a magyar HAR gyökkel, - ha már a szláv 'hőre' szóra is hivatkoztak - ami szintén nagy-ot, magas-at, s ezekkel rokonértelmű dolgokat jelent. Lásd: Hargita, haraszt, harsog, harap, harsog, harag, harc, harács, három... Ez utóbbi kettő a számosság nagyságára utal. 1, 2, sok (nagy számú)

HAJNAL:

"Eredetileg idöhatárzó, s ám. reggel, korán reggel, nap költe előtt. Régiesen : hóival. [...]

Hóival gyöke kétségtelenül hol, ugyanaz , ami hold és holnap szóké. S hol-val épen ' úgylett,mintreg-vei (v.reggel=:r ök-vel,rökönyötől), éj-vel (v. éjjel), és napval (vagy |
nappal). Ellenben haj-nal gyöke haj, vagyis a nyilast jelentő aj, innen lett : aj-on-val v. haj-on-val, v. haj-on-nal, a öszvébbhúzva : haj-n-nal, haj-n-ál."

 

Azt sem értem, miért AJ gyökről beszélnek, (ami elé egy H hangg került) mikor már a sínai nyelvre hivatkozva több-ezer éve is HA:

"A sínai nyelvben is hiao ám. hajnal,...."

És azt sem értem, miért az ajtó/ablak nyílásával hozza össze:

"...reggel; továbbá : világos, és hi ám. kétfelé nyiló ajtó vagy ablak"

Ti. a NYÍL- / VIL- és HAJ- gyökök nem is hasonlítanak egymásra... Ez csupán egy képzettársítás a résnyire nyíló ablak és a szintén résnyire derengő hajnal között, mindkettő 'hasad'.

Az igaz, hogy az AJ gyök 'nyílás' jelentésű, de abból nem lett HAJ. Lásd: AJtó, AJak, s így lehetne ebből eredeztetni a HAJ- gyököt, de ez elég izzadságszagú...

A -val, -vel toldalék is sántít, hiszen az AJ-VAL (azaz RÉS-vel) szó értelmetlen, pláne az előtte lévő (o)N hang, amit meg sem próbál magyarázni. Mit keres ez a hang a szóban? Mi a jelentése ott? Egy -on rag?

 

Ha viszont a HAJ- gyök mögé a -NAL toldalékot tesszük, akkor értelmes szót kapunk, mert a HAJ jelentése felfelé, előrefelé, azaz valamilyen törekvést fejez ki.

A -NAL, (-nál, nyíl, nyúl, nyal) gyök pedig a kiterjedés, szétnyúlás, kinyílás jelentést adja hozzá, s így értelmet nyer a HAJNAL szó is. Ez még akkor is megállja helyét, ha a HAJ gyököt a HA- és az -AJ ősgyökökre bontjuk.