" De a betűk megközelítőleg sem azonos jelentésűek a kiejtésük magyar megfelelőjével "

Miféle betűk?....   a kínai több ezer írásjelet használ, ők nem hangokat jegyeznek le.  De a magyar ma már igen.  És én a kiejtést tudom itt nézni ami a magyar KÍVÁN  szóra hajaz, hiszen egy "ksziván"  féle hallható a kínai nyelvben.  És továbbra is úgy gondolom, hogy ez nem véletlen. 

A KÍVÁN és KÍVÁNCSI szavakat a korábban leírtak szerint gondolom, azaz hogy a KI és a VAN  szavakból lettek ezek összeállítva,  ezt akkor is így gondolom ha épp más nem. Nem vitatkozom én ezen.  A VÁNY és VÉNY  toldalékunkat már írtam, számomra egyértelműen a létige, azaz a VAN  jelentését hordozza a szavak végein.  A --kÁNY  meg egyebek nem idekeverendőek, a VÁNY és VÉNY  dologról beszélek. 

SZABVÁNY :  szabva VAN ------      SZÓR-VÁNY : szórva VAN    ----     ZÁR-VÁNY :  zárva VAN   ------  ÁS-VÁNY :  ásva VAN    ----   és ez így praktikus, nem egy kétszavas mondat kell hozzá, hanem egy szóba tömörítve VAN.   Nézzünk néhány VÉNY végűt is :  KÉR-VÉNY :  kérve VAN  ----     SZEL-VÉNY :  szelve VAN   -----

EMEL-VÉNY :  emelve VAN ----        SZÖKE-VÉNY  :  szökve VAN  ----      ÖNT-VÉNY :  öntve VAN  ----

SZÖVE-VÉNY :  szőve VAN  ----   FÜGG-VÉNY  :  függve VAN ----    REJT-VÉNY :  rejtve VAN  

Ez az egész a hasonlóan képzett szavak túlnyomó  részénél  csodásan működik,  látszik az egésznek az értelme.   Az esetleges pár kivétel nem igazán zavar meg,  1-2 szónál lehetne esetleg kötekedni ha valaki nagyon szarrágó,  de vagy ott is megvan a magyarázat, vagy tényleg nem ehhez tartozó eset.  Lehet épp ilyen is.   A döntő többségénél a -VÁNY és --VÉNY  képzőnk esetén gyakorlatilag kapásból látni ennek a VAN  nevű létigénk értelmét a szavak végére helyezve...