"De ha kívánunk, akkor az gyakorta és sokszor KI VAN  mondva."

Látszólag... Vagy még úgy sem... Ha pedig a hangok/gyökök jelentését nézzük, akkor sehogyan sem...

A 'mondva' szót csak hozzágondolod, sehol nem jelenik meg a KÍVÁN szóban, enélkül lényegében értelmetlen a szó.

A VÁN (án, ány, ván, vány, kány, gány, stb) toldalék jelentése nem a VAN, hanem az irányultság, hajlam, stb. kifejezője. (Persze, a VAN is ide tartozik, de az csak egy speciális eset és nem általánosítható.) Jól látható az irányultság a KÍVÁN szóban, hiszen valaminek a megszerzésére irányul, és  KÍVÁNCSI-nál is, hiszen az sem más, mint egy erős hajlam a megismerésre, az ismeretek megszerzésére.

 

"De a KÍVÁN és a KI VAN dolgot a kínai is igen jól ismerheti , mert ez a XI-WÁNG  történet az úgy nagyon durván komoly.))"

Már annyiszor szóltam, ne adj a látszatra!!! Nem lehet mindig csak a látszatra adni, van mikor lehet, van, mikor nem... A látszat még semmit nem bizonyít, azt mindig igazolni kell. Most is ezerrel futottál ebbe a hibába. Azért, mert egy szónak hasonló a kiejtése a jelentése lehet merőben más, mint most is:

A kínaiban a kíván, remél  = 希望 kiejtve: xīwàng De a betűk megközelítőleg sem azonos jelentésűek a kiejtésük magyar megfelelőjével.

Az első betű kiejtve xí, eredeti jelentése:"^† Original form of 稀 (xī, “rare; sparse”)". azaz ritka, kivételes, elszórt. Ill. "to hope; to expect; to strive for" azaz remél, vár, gondol, törekszik valamire.

A második betű kiejtése wáng, de a jelentése eredetileg szem, "Originally written 𦣠, an ideogrammic compound (會意／会意): 臣 (“eye”) [szem]" ebből lett a néz to see; to watch (especially from a distance). [néz, figyel]

Illetve Hold jelentése is van. (a felnéz jelentésnek képzettársítás útján történő alkalmazása az égitestre)