Igen, ezek a napszakok ragozott szavak már,  és majd mindegyiknek erősen köze van a NAP  helyzetének, illetve annak épp aktuális mozgásához.   Ide értendőek az égtájaink nevei is :

 

KELET:   ahol a nap KEL

NYUGAT:  ahol a nap NYUG(o)szik

DÉL    :   ahol a nap DELel.         Az angol ebből csinált DAY  szót.

ÉSZAK:   ahol a nap  ÉJ-SZAK-ozik/éjszakázik.   Ezek itt nem véletlen hasonlítanak.

 

És mindezek az északi félgömbön történt elnevezések. 

 

HAJNAL :   Van egy HOLVAL  verzió is, de ez is már igen régi.  Én leginkább a ki-HAJOLÓ napra tudok itt gondolni, szerintem ez a lényege, mondjuk a "héj"  verzió is jó lehetne, csak így vagy hasonlóan leírva nem tudok a szóról.

 

REGGEL:   lehet hogy valóban az eregelés szóhoz köze.    Az biztosnak látszik, hogy VAL/VEL  toldalékolt szó. 

 

NAPPAL :   NAP-val,   amíg a NAPPAL együtt vagyunk NAPközben, addig van NAPPAL.

 

DÉL:     Innentől a nap már nem felfelé kanyarodik, hanem már lefelő DŐL.

 

ESTE:  A nap le-ESTE időszaka ez, az esése valósul meg az égbolton, valóban az ES-NI  ige által.  Illetve ES  gyökszó által.

 

ÉJJEL/ÉJ/ÉJSZAKA/ÉJFÉL :    A nap ilyenkor valóban EL van bújva előlünk. Jó lehet ez is.  Ugyanakkor én mégis egy másik szóból, egy igéből eredeztetném, az EJT  szavunkból.   ÉJTszaka volt ez valaha mondva, ebből vannak a hasonult éccaka formák is beszédben.  A napunk azon része mikor a NAP  EJTett SZAKaszában járunk, az EJT-SZAKÁBAN (szakaszában) van  a nap.   Régi szövegekben az  "EJTSZAKA"   forma gyakori leírása a szónak olyan  szövegkörnyezetben ahol az ékezetes É is használva van, akár a rá következő  szóban, azaz szándékosan sima E van ott használva a napszakunk esetében.

 

Az indián,  hettita, ógörög  szavak tényleg  jók,  gyakorlatilag egyértelműen látszik hogy a magyar NAPOS  szavunk van ott és ez  magyarul toldalékolva jelenik meg,  melléknévképzővel))...