Majd a 2280-ra írok még később. Latinban a magyar folytatás:
PANUS : FONni való gombolyag, csomó gyapjú, cséve. Illetve jelent kenyeret is.--------------- Mindez a magyar FONÓS szó átírásából. Simán P-re írták a kezdőhangunkat át. Biztos túl feltűnő lett volna ha az F meghagyják.)) És hogy hogy jön ide a kenyér?...
Nagyon egyszerű: FONÓS volt az is, fonták ezt is. Ma leginkább a fonott kalácsot ismerjük már. Kenyeret is fonták valaha, sütőkövön készült kenyérfonat ősi készítmény.
-----------------------------------------------------------------------------------------------
PARILITAS : egyenlőség, egyformaság ----- azért ezt a szót hozom a sokból, hogy jól látszódjon megint a magyar toldalékolás is. A magyar ragozás a mi sajátságunk, ergo nyilvánvaló hogy a latin az átvevő, hisz toldalékunkkal együtt van a szó megint ott, azaz ez a PÁROSÍTÁS szó csak el van torzítva a latinban a helyes hangalak. A PARITAS azt úgy mondanánk hogy PÁRÍTÁS, ami a mai fülnek furcsa már, de régen viszont még így is használtuk. A magyarul toldalékolás is megőrződött a nyelvünkből átvett szóban, akkor meg nyilvánvalóan az átadás-átvétel iránya a magyarból latin lesz.
Kristálytiszta, annyira látszik az egész. PÁRIZS is PÁROS. Ahogyan a görög PÓROSZ szigetpár is az.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
NIHIL : semmi ------ NI a NE tagadószavunk. HIL meg a HELY szavunk. Azaz a NEM HELY-en lévő dolgoknak hűlt helye. Mi NEhol szót nem használunk (csak NÉHOL), de SEHOL szót viszont igen. A HOL a szóban itt is = HELY. SE HELY-en lévő dolgok sehol sincsenek. A nihil meg a NE HELY. Lehet ősidőkben ezt is használtuk. Ma beérjük a SE-HOL szóval bőven...
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
USTULATIO : perzselés, égetés, megégetés ----- azaz FÜSTÖLÉS, amiről itt szó van. Vagy ÜSTÖLÉS, most esik le hogy mi ez az ÜST dolog, mennyit agyaltam ezen egykor. Összefügghet ez a FÜSTtel...
