"Nekem fura, mert csak egy földrész látszik rajta."

 

Nézzél meg egy földgömböt, szerencsétlen.

 

 

"Tehát ugye a 3D-és dugóhúzó pozícióból honnét is lett ez felvéve?"

 

Szerintem szakadjál le erről a "3D dugóhúzózás" baromságról.

Amikor lehet, akkor érdemes egy használható kezdőpontra felírni a mozgásokat. A Naprendszerben pedig a használható kezdőpont a nyugvónak tekintett Nap. Ekkor minden körülötte kering nagyjából egy síkban nagyjából körpályán.

 

 

"Állítólag egy Lanrange pontból."

 

Pontosan onnan. Nem "állítólag".

 

 

"De akkor a Hold sötét oldala most éppen világos?"

 

Ennyire nem lehetsz egyszerű, b+!

A "Hold sötét oldala" kifejezés egy szófordulat a Hold Földről nem látható túloldalára. Mindenki aki egy kicsit is belegondol, maga rájöhet, hogy újhold idején a Nap éppen ezt a túloldalt világítja meg, tehát a "sötét oldal" kifejezés nem azért született mert ott koromsötét van. Maximum azért, mert ismeretlen volt az első holdszondák fellövéséig.

Másrészt pedig az L1 Lagrange pont a Föld és a Nap között helyezkedik el, és éppen 365 nap körül kerüli meg a Napot pont mint a Föld. Azaz ebből a pontból mindig és kizárólag MINDIG a Föld napos oldalát lehet fényképezni, újhold idején pedig esetleg a Hold is belemászik a képbe és annak is a napos oldalát fényképezi a szonda, hiszen a Nap mindig hátulról süt a kamerájához képest.

 

 

"Meg a Lagrange pontok két testre lettek kaiagyalva és nem háromra."

 

Qrvára nem érted te ezt az égimechanikát se. A Föld-Nap L1 Lagrange pontja éppen két égitest kölcsönhatásából jön létre: Föld és Nap. (Amúgy a Hold egy nagyon picikét perturbál, de nem sok vizet zavar. De ki is számolhatod, mekkora a hatása a Holdnak az L1 pontba rakott űrszondára!)