"Ott a szóban hogy ALAP. Okkal van benne"
A T hang jelentése volt terítéken, s nem az ALAP szó... Ne keverd ide...!
"Mindkét irányban told a magyar nyelv. RÓ ige, majd Í-RÓ,"
Nem told, csak a gyökök végéhez. Kivéve a felsőfok jelét, az igekötőket és az idegenből átvett prefixumokat...
A RÓ és az ÍR két külön szó. AZ ÍRÓ az ÍR toldalékolt változata: ÍR-Ó. Olyan, mint a RO(v)-Ó.
"EL, és ebből F-EL. Meg B-EL."
Ez rendben van, mert így alkottunk háromhangú gyököket.
"EGYesül--VEgyesül, vagy ÚSZIK majd K-ÚSZIK. De a CS-ÚSZIK szónak is ez az előzménye. Sőt a M-ászik is ebből van, csak itt Á magánhangzóval. ALAPZAT--TALAPZAT És sorolhatnám."
Ezek nem szó- hanem gyökképzések. EGY»V-EGY, ÚSZ»CS-ÚSZ, K-ÚSZ, M-ÁSZ. Ezek is két ősgyökből összerakott gyökök. A hangvázuk CS_SZ, K_SZ, M_SZ. Vagy most már a gyököket, gyökvázakat is tagadod?...
"A szóképzésünknek többféle módja van, nem egyetlen sablont követ."
Egyetlen sablont követ, s ez a következő: Egy- kéthangú ősgyökökből alkotott háromhangú gyökök, ezekhez ragasztott (toldalékolt ős- vagy háromhangú gyökök sorozata.
Ajánlom figyelmedbe: http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/1459/1/208-224_H.Varga.pdf
"Részemről az álláspont továbbra is ez..."
Te dolgod...
