Ezt nevezik a lézerfizikában "természetes vonalkiszélesedésnek".

 

És ezt egy interferenciaképen be is lehet mutatni?

 

Mert ebből valamiféle "tomográfia" kiszámolhatná a fotonok időbeli felfutását és lefutását.

Szerintem ez egy érdekes kísérlet lenne - képalkotás témakörben.

Bár kissé a hóhér akasztása jellegű, ahol magukat a letapogató sugarakat vizsgálják.

 

 

Nem csupán "lételméletileg", hanem mérhetően!

 

Az itt a lételméleti probléma, hogy ez a perturbáció mennyi ideig van jelen a spektrumban.

Tehát például veszünk különböző hosszúságú hullám darabokat...

 

 

Megpróbálhatnánk hullámkádban láthatóvá tenni, emberi léptékű hulámokkal.

 

Habár...

Egyre kisebb kiterjedésű kavicsokat ha dobunk a vízbe, persze ugyanakkora energiával,

egy bizonyos méret alatt a folytonossági egyenlet úgy adja, hogy például a nagy energiájú müonok már nem keltenek hullámokat a vízben. Van egy hullámhossz korlát, és az alatt új fizika kezdődik.