A fent idézett 16  közösítés  a HÓ-val kapcsolatban  nem az én "belemagyarázásom"  a szóba, csupán illusztráltam hogy mennyiféleképp találhatunk közösíthető értelmet egy szó kapcsán. 

 

De a konkrét hangalakba nem kerültek eme fentiek bele.  Vagyis a hideg HI-je kivételével, mert annak nagyon is köze van a HÓ  szóhoz..   

 

Egyébként én is olvastam V.  Cs.  írásait,  nagyon jól tudom mit ír le.  Kötelező egyetértenem azzal?...  Nehogy már itt előírja nekem valaki mit tarthatok jó magyarázatnak és mit elégtelennek.  Ír sokszor jó dolgokat is, a gyökmodelljét viszont teljes káosznak tartom. 

 

A 2219. írásban részletesen levezettem hogy mi a HÓ, nem fedés/takarás  dologból van a hangalakja hanem a  HŐ(hatás)   ösztöni megnyilvánulásaiból.  HI-deg, HŰ--vős, HŰ-l,  HŐ ,  HŰ-és HÓ  meg HÚ meg HŰŰŰ  van, mert a HŰS  szavunk végén az S már a melléknévképző. A HŰ meg ösztönreakció, beteszi a kezét valaki a hideg vízbe HŰŰ, vagy nyáron hőségben egy jó hideg ital jólesik, HŰ de jó ez ! Ez a HŰ-S.  Szerintem tök egyértelmű hogy itt mi a szituáció.  És ez nem csak az én vélekedésem, más igencsak mértékadó gyöknyelvészek is így tartják.  Eleve már ránézésre és értelmileg is testvérszavak a HAVAS és a HŰVŐS .  A forró vérű meg HEVES, ezek HŐhatás szavak valós emberi ösztönhangokból.  A HŰŰ de milyen idő van ma is köznapi kifejezés.

 

Tehát a HO és a HÓ  nem egy ősgyök, és nem a fedésről és a takarásról szól.  Az ember valós kiadott reakciójának a hangjairól szólnak a hőhatás szavai.   

 

"Töviről hegyire elmagyarázza a miérteket és számtalan példával bizonyítja is "   

 

Hogy mi?...  Bizonyítja?.))     Az odacitált szavaknak nulla köze van a HO  dologhoz meg a HÓ  dologhoz, és a HŐhatáshoz,  a példaszavak egész egyszerűen nem ehhez tartozóak. 

 

A HO-ból történő  különféle transzformációk sem igazolhatóak. Főleg BOR(ít)  nem lesz, ez külön gyökszó.  Felszínes ránézésre jónak tűnhet amit ír, ha kicsit a felszínt valaki megkaparja, látszik hogy nem.  Nem kell nagyot kaparni.   Elég megnézni a HO hangalakhoz legközelebb álló formákat és semmiféle FED/TAKAR  értelme nem lesz a többségnek.   Mert ha létezik az amit mond, akkor legalább a legközelebbi hangalakok túlnyomó részének a fed/takar  értelmet kéne jelentenie, de fordítva van, a túlnyomó részüknek köze sincs ehhez:

 

HŐ : ösztönszó       HA : feltételes mód összekapcsoló szava.  HE meg a HÉ  :  figyelemfelhívó  szó, senki sem takar be semmit sem.    HÚ és HŰ meg  HÓ :  ösztönszavak. 

 

HOZ :  köze nincs fedéshez.     HOZ-HEZ--hÖZ  toldalék :  köze nincs fedéshez.  HÁZ sem azért ház, bár az épp fedett valóban.    HÍZ(ik) :  ez sem arról szól. Az íZeknek inkább van ehhez köze.   HOSSZ:  mértékegység.      Az év 12 részére osztása röviden HÓ, azaz HÓ-nap.   Fedéshez nincs köze, ez a HÓ a HOLD ciklusaiból van, így csillagászati értelemben nézték a HÓ-napokat az emberek egykor.

 

HO-gy :   ugyan mi köze bármiféle fedéshez?...  Kérdés költői.   HOL kérdőszavunk : HEL(Y)  amire kérdez. Nem fedtünk be most sem semmit.    HON: HAZA     HONT: lovag.     HOPP : indulatszó    HOR dolgok hangutánzóak mindössza, horkol,horkan, hör-dül és a többi.  HŐS :  HŐ szóból.    HOVA : helyre kérdezünk.

HOZZÁ: nem, most sem fedünk semmit.  

 

És mi van a mérleg másik serpenyőjében, amire ráhúzhatjuk a fed/takar dolgot?...  Alig egynéhány szó, homály,  homok és 1-2 ilyen szó,  csakhogy ne pusztán néhány szót nézzünk, mert a fenti közeli hangalakok sorozata meg egyáltalán nem közösíthető a fedéssel.  

 

Meg ilyenek összekeverve, mint HÖRPÖL--SZÖRPÖL .   Az ivás hangutánzó szavai ezek, hangot ábrázolnak

azaz ez két hangalak, két különböző hangok  az ivással kapcsolatosan. Az egyik szürcsölös a másik meg hörpintős hang, ez sem felcserélhető, nem hangváltás, mivel épp az a lényege az egésznek, hogy különbözően hallhatóak ezek az ivással közösíthető szavak, máshogyan halljuk ezeket...