"Én nem mondtam hogy fixen így van, mert én sem lehetek benne 100% biztos és eleve csak érdekességképp írtam, ötlet volt, az ötletekből születnek megoldások."
Ok, rendben...
"Viszont a KRÁTER más, itt vitára sem vagyok hajlandó. Ebben atombiztos vagyok."
Nem azt vitatom, hogy a szó magyarul is érthető, hanem azt kifogásolom, hogy ez egy magyar szó lenne. Ez két különböző dolog!
A magyarban van K_R gyök, viszont nincs KR gyök. Nincsenek is ilyen gyökkel szavaink. Viszont a latinban létezik ez a gyök, nem is kevés. Szumma 10 oldal aszótárban Csak néhányat:
crater=kráter
craterum=borkeverő
crates=rőzsenyaláb, sövény
creo = alkot
creatió=műalkotás
creativus=ötletes
creatrix=szülőanya
crebro=gyakran
credo=hisz, gondol
creditus=felhatalmazott
cremo=eléget
cremor=szirup, sűrű lé
crenátus=csipkés, bevágott
crepo=csikorog, zörög, fecseg, pattog, ropog...
creper=bizonytalan kimenetelű
crepida=saru
crepida=kő lábazat
crepundia= (baba)csörgő
crepusculum=alkony, félhomály
cresco=növekszik, terem
Akkor hogy lehet ez magyar szó?
"Még hogy bizonyítsak bármit, ugyan már, neked még a TALicska sem a TOL ige, mert mindenképp ráerőlteted a talajt,"
Miért? Nem a TALajon lehet valamit tolni? Ezt még a gyökök egyező alakján kívül maga a hangváz is igazolja: ToL, TaLaj, TáJ, TaV (tó), TaR, TúR, TaNYa, TaLp, TeRem, TeRül, TéR, TáVol, TúL, TuSkó, TuSa... Mindben ott a T hang, mert mind a földön van, vagy ott történik.
"Az egyik ember túl mereven fogja fel a hangalakokat, és képtelen elfogadni hogy néha módosulások vannak."
Ez nem fedi a valóságot, többször is írtam, hogy bizonyos esetekben valóban léteznek módosulások, de ezt nem tekintem általános jelenségnek. (Ui. ha általános lenne, akkor ma már semmi sem azt jelentené, amit egykor jelentett.) A hangmódosulások, hangváltozások a finnugoristák dzsolidzsókere...
"kellenek fix elemek a nyelvünkben, egy stabil váz is, amire építhetünk. Pedig valahol az igazság az köztes."
Ezzel én is egyetértek. De nem azért, mert "kellenek", hanem mert VANNAK!
"Meg ez egy új szó, körtér az értelme de mégis új szó, mert egy bizonyos körteret értünk alatta, és nem általánosan."
A kérdés az, ki alkotta ezt a szót, mi, vagy a latinok?
A válasz: A latin nyelvben van KR gyök, méghozzá terebélyes szócsaláddal, nálunk meg nincs. Ez mit bizonyít szerinted?
"Nem, ez nem igaz, a szavaink ugyanúgy rövidülnek is, épp nemrég hoztam fel példákat rá."
Látod, ez a szélsőséges álláspont, mikor néhány példából általánosítasz... Mert nyelvünkre nem jellemző a rövidítés! Van ilyen, de nem általánosítható, s ebből a néhány példából nem lehet általános következtetést levonni, Te pedig zokszó nélkül megteszed, mondván : "ugyanúgy rövidülnek". Ami azt jelenti, hogy ugyanannyi rövidül, mint amennyi bővül. Az összes rövidülés jó, ha egy-két százalék a szókincsünkben.
"A TYÚK szót sem kellet építgetni,"
Miért ne lehetne? A gyök a T föld-hangból és a K agyonvitatott jelentésű hangból áll. (másik változat: TIK) Nemde a földön járnak a tyúkok? Nem tudnak repülni...
"A FŰ és a FŰJ kapcsán is leginkább logikus következtetéssel tudjuk eldönteni, melyik volt előbb."
Te most belepistultál a gyökök rövidülésébe, és qrvára nem érdekelnek a hangvázak sem...
"Tehát sok szavunk így keletkezik, nem 1 hangról megyünk a 2-re és így tovább. Van olyan is éppen, de ugyanúgy gyakori a sok hangos születés egy másik szó által. Ez már egy minimális szókészlettel is kivitelezhető."
Megint néhány kivételes esettel próbálod támadni a hangokból felépített gyökök elgondolását... Nem fog menni. Ui. a BELÉND a BOLOND változata, - ez igaz -, s a bolond eleve összetett szó, két részből áll: BOL- gyökből és -OND toldalékból (egy másik gyökből), azok pedig ősgyökökből épültek föl. Tehát amennyiben igaz az általad említett szóalkotás-formula, akkor is megmarad a hangok szerepe a gyökökben, szavakban, mert az eredetije ezek alapján épült föl.
