Ami nekem volt, azokban már csak egy szimpla szilikonzsíros csillapító volt, azt nem lehet állítani.

 

Dióhéjban: a hajtóműben belül van két tekercs, ami egy vasmagot rángat ide-oda, ez nincs csillapítva. A karokat meg egy acélhuzal mozgatja, ami alul csillapítva van. A két alkatrész rugókkal kapcsolódik egymáshoz.

 

A kart mozgató acélhuzalt tudod óvatosan mozgatni, de ez a rugók miatt nem fogja mozgatni a vasmagot; illetve vissza is áll abba az állásba, ahonnan elmozdítottad.

 

A vasmagot egy tűvel tudod mozgatni, erre két pici lyuk van. Az egyik a hajtómű alján, ehhez el kell távolítani a kis fekete sapkát alulról. A másik meg a tetején, az árbóc tövénél; ez egy pici, négyszögletes fejű műanyag csappal van lezárva, amit ki kell húzni.

 

A vasmag egy olyan mechanikát mozgat, ami elvileg biztosítja a végállás-lekapcsolást is, hogy a tekercsek ne melegedjenek túl.

 

A mindenféle nyilvánvaló hibákon (kiszárad a szilikonzsír, meglazul a kar, satöbbi) kívül két módon szokott megförmedni egy ilyen alakjelző:

 

1.) A végállás-lekapcsolás kontakthibás lesz, és nem ad át. Ekkor a jelző az egyik állásból nem billenthető ki, csak a fent leírt tűvel bökdösős módszerrel. Tűvel megjáratva esetleg elkezd működni.

 

2.) A végállás-lekapcsolás nem kapcsol le, a tekercs túlmelegedik, a hajtómű belseje megolvad, deformálódik, a mag megszorul. Ekkor a fent leírt tűs módszerrel nem tudod áttolni a vasmagot a másik pozícióba, a hajtómű gyakorlatilag kuka.