VIL  egy VILágosságot kifejező gyökszavunk.   Szavai :  VILLAN,  VILLOG,  VILÁG,  VILÁGOS,  VILLÁM,  VILLANT,  VILLANY,  VILLAMOS(ság),  VILÁGÍT  és ezen szavak összes toldalékolt megnyilvánulásai.  alapértelmezett nyilvánvalóan a fény  szóval való közvetlen kapcsolat, de csak értelmileg, és nem hangalak viszonylatában.    

 

FEL  szóhoz nem lehet köze, mert a VILL  gyökszó az ILL(an)  bővítménye,  a magyar nyelv mindkét irányban toldalékol, itt szó elején bővült az ILL

 

ILLAN, ami elillan, az előtűnik, elénk kerül és gyorsan tova is tűnik.  ILLAT is ilyen meg az ILL-ékony anyagok is, meg az ILLÓ-olaj is éppen erről szól.   ILL-úzió is ide tartozhat. 

 

ILLAN-VILLAN  nem véletlen van gyakran ikerítve használva, vagy az  ILLOG--VILLOG is gyakori párt alkot meg.   Mert közvetlenül rokonságban állnak.  És ez az ILL nem csak V hanggal bővült a szó elején, másképp is megtörtént.  P-ILL-ANAT  szó is az ILL-anatról szól, ami ILLÓ  dolog.  Nem a felsőségről szól. Az ILL-ásról.

 

Ugyanez az ILLAN létezik CS bővítménnyel is a szó elején és akkor CSILLan lesz belőle.  Vagy CSILLOG-CSILLAG, CSILLÁM,  CSILLANT is ebből az ILL-ó  dologból van meg. 

 

A VILLANY az VILLAN, ami VILLAN az ILLAN,   a VILÁG meg a magyar nyelvben nem csak a bolygónkat jelenti, hanem  bele értjük a CSILLOGÓ--VILLOGÓ  égboltot is a CSILL-agokkal egyetemben.  A VILÁG "VILLOG"  általuk is,  igen ilyennek látjuk a CSILLagokat ha jól megfigyeljük őket, hunyorognak úgymond, a CSILLAG meg CSILLOG.  A VILágban VILágítást előidéző égitestek léteznek.   S lőn VILágosság.  VILÁG.  Ez a lényege.

 

VIL-LÁM :   VILágos lesz általa LÁM !  Igen a szó végén a LÁ(tá)M  van a láthatóság a lényeg,  gondolom ismerjük a régen használt formát is az igénkre.  Ahogyan a LÁMpa  szó első 3 hangja is erről szól. 

Érdekesség hogy a VILLÁM  szó néhány nyelvben a LÁMPA  szót használja erre a jelenségre...