Bocs, rumci, de nekem ez abszolút nem tűnik logikusnak, ugyanis attól, hogy 1560-ban is juss formában futott, még lehet a magyar jut szó a gyökere, és nem a latin jus, ugyanis a magyar nyelv is létezett már a honfoglaláskor is. És a juss _csak_ az örökséget jelenti, míg a latin jus _mindenféle_ jogot. A juszt szintén nem hiszem, hogy latin átvétel lenne, inkább német. Csak azért, mert egy úgymond fejlettebb nyelvben volt egy hasonló szó, ráadásul még valami jogféléhez is kötődik mindkettő, nem kéne azonnal azt hinni, hogy onnan jött. Ilyen alapon a kő szó csak azért nem latin átvétel, mert nem hasonlít a petrushoz?
Érdekes, hogy azt viszont mindenki elhiszi, hogy a ház viszont nem a német Haus átvétele, hanem ősi finnugor szó (eredeti szótő: kot, a finnben ma is koti). Pedig 1500 előtt is ebben a formában létezhetett mindkét nyelvben, és a hasonlóság sem kisebb.
Szóval nem győz meg arról, hogy a juss esetében nem a latin nyelvvel való találkozásnál jóval korábbi szóról van szó.

Az emilcím nekem nagyon nem tetszik. Ilyen alapon lehetne józsicím is. Ez ferdítés. nem fordítás vagy honosítás. Akkor már inkább drótposta vagy villanyposta.
Ja, az email magyarul nem jelent zománcfélét, csak angolul. Magyarul ezt enamelnek nevezik (ami persze német, de akkor is ez a neve magyarul is).