"A FEL meg ezen finomít és pontosít,  azaz a józan ész úgy diktálná hogy EL majd FEL  legyen a sorrend."

Csak akkor lehet két hangot összerakni, hogy új "szó" keletkezzen, ha mindkettőnek van már jelentése. Jelentés nélküli hangokból csak valami zagyvaság születhet, de a nyelvekben rendszer fedezhető fel a gyökök és  hangjait illetően. @altercator példák tucatjait hozta erre...

 

"Az a bizonyos FE  ősgyök meg szerintem FEL  ősgyök, csak több helyen rövidült és már nem használjuk az L  hangot."

Ez ellentmond a természetes folyamatoknak, ahol mindig az egyszerűbből alakulnak ki az összetettebb dolgok. Legalábbis a kezdeti időszakban.

Ugye, nem úgy készítünk autókereket, hogy egy meglévő autóról leszereljük... Bár így is lehet a bontóban, de nem ez a természetes sorrend...

A FEL gyök kétséget kizáróan két korábbi - már létező - ősgyökből lett összeragasztva, mint bármely más háromhangú társa.

 

C-F szerint:

"FE v. FÉ, gyökelem, melyből emelt helyzetre, magasodó irányra vonatkozó származékok eredtek, ú. m. fed, fedél, fék, fel, fenn, fény, fényű, fejlik, fejt,"

Majd írja, hogy az L hang nélkül is használták: "fément, vagy főment a hegyre". De ez nem elhagyás, hiszen már a FE gyök jelentése is elegendő volt ahhoz, hogy érthető legyen a közölni kívánt gondolat. Lásd a FŐ (fej, vagy elől levő, kimagasló) FA (magasba nyúló) FŰ (szintén felfelé növekvő) szavak jelentését, ahol nincs L hang.

 

"A soroltak közt van nem FEL értelmű is, például a fecseg szó az hangutánzó, illetve a FERgeteg a FOR gyök forgásértelmű szava, melyet FÖRgeteg/FORgatag néven is ismerünk."

Ezeknek a gyököknek nyilván nem lehet FEL értelme, mert más hangok vannak a FE gyökhöz ragasztva.

Tulajdonképpen a FE gyöknek sincs tisztán FEL jelentése, mert hiányzik belőle az L hang, ugyanakkor valamilyen irányultságot jelent, amit ma a FEL szóval fejezünk ki, hiszen önmagával semmit nem lehet magyarázni, valahogy körül kell írni....