"A VAN a VAGYON egyszerűsített formája."

Fordítva: A VAGYON a VAN bővített formája.

 

" A jelen és a múltidőre vonatkozóan a  -VÁLIK- szóból alakult,"

A gyökök nem egymásból alakulnak ki, hanem külön-külön jönnek létre. Főleg nem már összetett gyökökből.

Nem a beton-talpfából alakult ki sem a beton, sem a talp, de még a fa szavunk sem...

 

"A LÉTIGE

 A jelen és a múltidőre vonatkozóan a  -VÁLIK- szóból alakult, nyilvánvalóan események felemlegetése kapcsán:"

A létige a LÉTezik szó. Ezt jó, ha leszögezzük előre.

Egy másik hangsorral is kifejezhetjük a létezést: VAN. De ez nem VÁL. Ezt is érdemes axiómaként kezelni.

Ugyanis a VÁL gyöknek más jelentése van, mindenek előtt a VÁLÁS jelentést érezzük ki belőle: elVÁLik, VÁLtozik, VÁLlal, VÁLogat, VÁLaszt... s ez nem jellemzője az inkább állandósult létezésnek.

A VÁLik is épp ilyen változás jelölésére szolgál: Valaki/valami valamivé válik, megVÁLtozik, elVÁLik korábbi önmagától és valami más lesz belőle.

Persze, jelentésében hasonló, hiszen csak a létező dolgok változhatnak és lesznek valamivé...:  VOLtam valami(lyen) és VÁLtam VALamivé...

 

"Jelenidő:"

Nem teljesen...:

VALÉK : Nem jelen-, hanem múlt idejű alak, jelentése: voltam. https://e-nyelv.hu/2020-07-30/valek/

Múltban befejezett cselekvésre, történésre utal. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/v-51E41/vala-5231F/

 

VALÁL: Eredetileg falut (várral meg nem erősített települést) jelentett. https://uesz.nytud.hu/index.html?displaymode=web&searchmode=exact&searchstr=val%C3%A1l&hom=

Ugyanakkor jelentett múltban kezdődő jelenlévő-t is: "Mert valának sok valali." (Müncheni codex.) http://valal.szojelentese.com/

 

VALA:Ez is "Volt akkor; jelezte, hogy az állapot egy ismert múltbeli időpontban történt, vagy egy másik eseménnyel egy időben zajlott." https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Vala

 

Mindezektől függetlenül:

Akár honnan is nézzük, a V hang (más nyelvekben ill. régiesen W) viseli a gyök közös, egyben alapvető jelentését: LÉTEZIK, VAN.

Hozzászólásommal arra kívántam felhívni a figyelmet, hogy megértsük a hangok jelentését (is) és ne csak a kész gyök/szó értelméből induljunk ki, mert az sokszor félrevezető lehet.

Megjegyzem, bármit is jelentsen a szótárak szerint a VALÉK, VALÁL, VALA szó, (+VAN) eredendően a létezést fejezik ki, mert ezt közvetíti a V hang.

 

Más lapra tartozik, miért egyszer az L, máskor az N hang került a gyökbe.

Sokszor hallani a valami, valahol helyett a van ami, van ahol  kifejezést, ami csupán annyiban különbözik az előbbiektől, hogy külön írjuk. Ja, és a VAL gyököt önmagában már nem használjuk, helyette ott van a VAN...

Ebből is arra lehet következtetni, hogy a VAL=VAN. Azaz: VA-L = VA-N

Mindkét hang, az L és az N is (több más társával: R, T, K, S...) valamikor cselekvést, történést jelentett, olyat, amelyet ezen hangok kísértek. Így ezekkel a hangokkal tudták azokat megnevezni (utánozni).

Nem véletlen, hogy idővel toldalékként is megjelentek, mint cselekvést kifejező igeképzők, jelek, ragok. (A VAL és a VAN gyökben is ugyan ez a szerepük.) Ezek az toldalékként szereplő önálló hangok jelentése megőrződött, s innen a legkönnyebb megfejteni ősi jelentésüket.