"Mint sokadjára írom, a magyar nyelv szóképzése elég kreatív, többféleképpen létrehoz szavakat, ne csak egy sablonban gondolkodjunk"

Ebben kétséget kizáróan igazad van, de itt éppen nem a sokféleképp alkotott gyökök szerepelnek, hanem az azonos ősgyökről, az AGY - ÁGY-ról van szó, illetve a még felsoroltakról:

VÁGY, LÁGY, FAGY, NAGY, VAGY, ZAGY...

Persze, ez utóbbiakhoz különböző mássalhangzók vannak hozzáragasztva és megváltoztatták az AGY-ÁGY eredeti jelentését, de ettől függetlenül a hangváz egyik(és másik) hangja azonos, tehát valamilyen kapcsolatnak kell lennie közöttük.

Lehet, hogy a bontásuk nem V-ÁGY, L-ÁGY, F-AGY, N-AGY, V-AGY, Z-AGY, hanem VÁ-GY, LÁ-GY, FA-GY, NA-GY, VA-GY, ZA-GY... ami újabb lehetőségeket kínál:

Pl. a VÁ-gy és a VÁ-R közt van tartalmi kapcsolat, és a  LÁ-GY és a LÁ-NY között, a FA-GY és a FA-NY(ar), a NA-GY és a NA-P, de a VA-GY,  VA-N és a ZA-GY, ZA-J között is.

 

"Ha egy szóban megtalálni egy  pontos hangsort, az gyakran egyáltalán nem ugyanaz lesz, mint a hangsor önállóan jelentéssel.   Példák: APÓKA  szóban sincsenek PÓKok,"

Ez - és a többi - most hogy jön ide? GYÖKÖKRŐL beszélünk! Az APÓKÁ-nak mióta gyöke a PÓK?  Ne keverjük már a szezont a fasámlival...

 

"De a FAGY és ZAGY szóban bizonyosan nincsenek AGYAK és ÁGYAK sem valószínűleg..."

Szerintem sem, ezért vagyok kíváncsi, mi lehet a közös ezekben a gyökökben... De nagyon úgy néz ki, itt csupán a GY hang jelentése a közös...