Ott tartottunk, hogy Einstein idők korában beismerő vallomást tett, és azt mondta, hogy éternek mégiscsak léteznie kell.

 

Miért annyira lényeges ez?

Azért, mert a relativitáselmélet alapötlete az volt, hogy éter (fényközeg) nem létezik. Erre a gondolatra épült a relativitáselmélet. Mivel a Michelson-Morley kísérlet sikertelen volt, amelynek a célja a fényközeg kimutatása volt, nem azt keresték, hogy hol lehet a hiba a kísérlet logikájában, hanem Einstein javaslatára egyszerűen nem-létezőnek nyilvánították a fényközeget.

 

A korábbi elméletek (Maxwell, Lorentz, Hertz, Michelson, Stokes elméletei) mind a fényközeg létezésén alapultak. De miután Einstein nem-létezőnek nyilvánította a fényközeget, szükségét látta egy olyan elmélet kidolgozásának, amelyben a fényközeg (éter) már nem szerepel.

 

Ez lett a relativitáselmélet. Ebben már nincs éterhez kötött K₀ rendszer, nincs éterhez viszonyított abszolút sebesség, mert nincs éter sem. 

 

Igen ám, de így már nincsen olyan közeg sem, amelyben a fényhullámok haladhatnának. Közeg nélkül pedig nincs hullám, mert a semmi nem képes hullámzásra. 1920-ra maga Einstein is rájött, hogy a fény nem terjed közeg nélkül, ezért megpróbálta visszafogadni a fényközeget "új éter" néven. 

 

Csakhogy így meg felmerül az eredeti kérdés. Ha mégiscsak van éter, akkor miért lett sikertelen a Michelson-Morley kísérlet? Mi a magyarázata Einsteinnek arra, hogy miért nem mutatta ki az étert a kísérlet, ha mégiscsak létezik az "új éter"?

 

Erre a kérdésre a mai napig nem tudott választ adni a hivatalos fizika.