Többször esett már szó a "téridő"-ről, amely a relativitáselmélet egyik főszereplője. De azt még senki sem tudta megmondani, hogy tulajdonképpen mi is ez a titokzatos téridő.

 

Vizsgáljuk meg tüzetesebben, hogy mi is lehet ez!

Azt tudjuk, hogy a külön-külön a tér és az idő csupán az ember által alkotott két fogalom.

 

A tér a távolság és a nagyság fogalmából alakult ki, úgy, hogy elvonatkoztatunk a testek anyagi tulajdonságaitól (keménység, szín, hőmérséklet, stb.), és csak az egymáshoz képesti nagyságukat, távolságukat, és elrendeződésüket vesszük figyelembe. 

 

Az idő is egy hasonló fogalom, csak itt az események egymáshoz képesti elrendeződése az, amiből az idő fogalma kialakult. Például két esemény vonatkozásában, lehetnek egyidejűek, de lehetnek különidejűek is, amikor vagy az egyik előzi meg a másikat, vagy a másik az egyiket. Vannak már elmúlt események, és vannak olyan jövőbeni események, amelyek még csak ezután játszódnak le. 

 

Tehát a tér és az idő fogalmai csak a fejünkben léteznek, nem anyagi létezők. Nincs értelme megkérdezni, hogy a tér és az idő milyen anyagból van, nincs sűrűsége, keménysége, szaga, íze, stb., vagyis semmiféle anyagi tulajdonsággal nem rendelkeznek. 

 

Vajon, ha ezeket a fogalmakat összevonjuk (egybeírjuk), akkor már lesz anyagi jellegük? Nyilván nem. Akkor is csak egy összetettebb fogalom lesz. 

 

 

Igen ám, de a relativitáselmélet arról beszél, hogy a tér (vagy a téridő) elgörbül. De hogyan görbülhet el egy fogalom? Nos erre az egyszerű kérdésre még nem született értelmes válasz.

Mert azt mondja a relativitáselmélet: a téridő eredetileg sík, de az anyagi testek elgörbítik.

Felmerül néhány kérdés:

- Ha a testek csak elgörbítik a téridőt, akkor mi hozza létre?

- A testek anyagi létezők. De hogyan tud hatni az anyagi test egy fogalomra?

 

Ezekre a kérdésekre értelmes válaszokat sem a relativitáselméletben, sem másütt, nem találunk.