Egy-egy szó kialakulása a következőképp történt:

Első szint:  magának a hangforrásnak a megnevezése, leutánzásával.

                 „FRRRR….”> a forgó tárgy hangja

Második szint:  a fogalom szóvá alakítása.

                   FOR  és  FÚR

Harmadik szint:  az alapszó egy toldalékkal való ragozása.

                   FOR—MGH > FOROG,  FOR-#T → FURAT

Negyedik szint:  ennek továbbragozása, képzése, újabb fogalom kialakulása.

                   FOROG-ÁS > FORGÁS, és FOR-AG-AS > FORGÁCS, FOR-OND-OR > FO(ndo)R

Ötödik szint:  átértelmezéssel új fogalom.

                   FONDOR ember, (fordított észjárású) > FONDORLATOS

Hatodik szint: átértelmezés elvont fogalomra.

                   FONDOR > (FOND)-(fordulat) > FÁNT = viszonzás, kölcsön (remuneratio)

Hetedik szint:  szójárás, kifejezés.

                   FÁNTON  FÁNT (= kölcsönt kölcsönnel)-(par pari referre)

                    (régies ragozás: fánt-on = fánt-ért, mint „hány forint-on vetted?,” azaz forintért)

 

Egy-egy idegen szó, ha egyezik a mienkkel, azt is vizsgálni kell, hogy mely szinten alakult, vagyis a régisége mellett milyen fokú a rokonság.    

Példa :valami fordítottja, az a túlfele, alja, vége:

                 FAR-ag  > FAROK,

                 FARSANG, FURCSA (= fordított dolog)

                 FO(ndo)R > FONÁK, FENÉK, FAN (-szőr, stb.),(lásd még: csala-FINTA, kaci-FÁNTOS)

                 FING-ani = alfél-ezni, stb.  (vö: (ang. ném.) finger = ujj,  azaz a kéz vége)-(a mienk az eleje!)

 

ÉS:           (elől a fara, vége, túlfele)- Elől-farú > ELE-FÁNT  (az ormánya miatt)

Továbbá:  FIN, FINE, FUND-ament, FANT-ázia („font-olgatás”), FANT-OM (hátad mögött jön!  Kísér-t, stb.