Az AGY is az ÁGY  szóval lehet kapcsolatban. Ezek összefügghetnek erősen.  Az AGY a koponyába ÁGY-azott dolog.  Nem gömbölyűségről szólhat ez, vagy kerekdedségről.   VirágÁGY-ás is van, nem kerekded, csak arról szól, hogy a virágok ÁGY-a az a hely. Be vannak ÁGYazódva oda.

 

ÁGYas pálinkát is ismerünk, mondjuk szilvaágyon érleltet.  Az ÁGYÚ  törzse egy úgymond ÁGY min fekszik. 

PUSKA-AGY :   A puskacső van oda beÁGY-azva.   Ugyanez a logikája a kerékAGY  dolognak is.  A keréknek ez az az ÁGYA, amire a tengely ráfekszik.  

 

És hogy lett az ÁGY?...   Hát nagyon erősen arra lehet itt következtetni hogy a LÁGY  szóból jöhetett létre hangelhagyással, és ezáltal új szó születhetett meg.   A benőtt a feje LÁGYA (agya is ezzel)  mondásunk is ez irányba mutat.

Tényleg be kell nőnie valósan is a koponyának rendesen, de amolyan átvitt értelemben ez olyat is jelent hogy szellemileg (agyilag)  érett lesz már valaki.  És az agy is egy LÁGY  rész.     Ahogyan az ÁGYÉK---LÁGYÉK  szópáros is ilyet mutat, LÁGYrészeket nevezünk meg így. Lágyszöveteket.   AGY is a koponyához képest ilyen.

 

De vissza az ÁGY  szóra, ez már önálló szó,  ez eredendően egy teríték még a ma használatos ágyak előtt.  Célja, hogy ne a kemény talajon aludjanak,  (L)ÁGYAZNI  kell hogy jó legyen !   Épp mi adódott, szalma volt kéznél, akkor ezzel megoldották, vagy egy szalmabálán is eldőltek,  lágy volt és ágy volt.  

 

Azaz az ÁGY mint fekhely szónak erősen köze lehet a LÁGYhoz.  De itt vége lehet a LÁGYságnak, mert az ÁGY és ÁGY-azódás  már egy új fogalom,  a többi szó itt már ezt jeleníti meg mondjuk a virágÁGY(ás) esetén is immár, ezt az úgymond beágyazottságot.  Ami az ÁGYÚ, puskaAGY, kerékAGY  esetén is  ugyanez. 

 

Ezek már itt természetesen nem lágyak, most már  ÁGY(azott) értelműek...