"2: Igen, de mint utána még ezt írtam a KEMÉNY szó már a KŐ származéka, ilyenkor már rég létezett K hang, és ezzel megalkotott szókészlet. Kőből lett a kemény fogalom jóval később és nem a keményből kő"
Természetesen! Nem is a szóra értem a "keménységet", hanem magára a fogalomra, amit ma ezzel a szóval jelölünk, s ez a fogalom (mondjuk úgy, hogy tulajdonság) a KŐ-re is igaz.
"3: A nyelv épülése csak akkor történhet meg, ha képes az ember a hangjait láncban kimondani."
Ahhoz, hogy láncban kimondjuk a hangokat először egyenként kell tudni kimondani. És az egyenkénti kimondásnak az indítéka a közlési szándék, azaz legyen jelentése a hangoknak. Különben miért kéne őket kimondani? A láncban kimondott hangokhoz megfelelő szellemi képesség kell, mert a kiejtés rendkívül bonyolult művelete agyi vezérlés, megértés nélkül lehetetlen. Nem véletlen, hogy ezt egy speciális agyterület, - többek közt - a beszédközpont irányítja. Ennek híján az ember képtelen szavakat kimondani. És a hallott hangokat is meg kell érteni, és a kimondottakat is érteni kell...
"4: Az lehet hogy a zümmögő rovar hangjához hozzátartozik a mozgás is, de ettől még egyszerűen a hangja van megjelenítve, és ennyi. i. Én nem tudom miért nem jó a kézenfekvő és magától értetődő indok, nem muszáj mindent megbonyolítani, van mikor egyszerű az egész."
Az indok egyáltalán nem kézenfekvő, mert az utánzott hangból még nem lesz beszéd, ahhoz a fogalmat (amit utánzunk) is társítani kell. Ebben az esetben akár a repülő rovarról, akár annak mozgásáról van szó külön-külön, vagy együtt.
A magyarázat egyáltalán nem bonyolult. Adott egy hang, amit ki tudunk ejteni, s amivel a rovar hangját utánozzuk. Ez alatt érthetjük magát a rovart, és átvitt értelemben érthetjük annak mozgását is.
"Megjegyzés: igen, szivaccsal nehéz kopogni, de némi szilárdságú mutatóval már lehet. Meg az eső is tud kopogni, az pedig vízből áll nagyjából. De maga mint hangmegjelenítés a lényeg."
Az eső valóban kopog egy bádogtetőn, de az őseinknek még kunyhójuk sem volt, nemhogy bádogtető a fejük fölött... A kopogás jellemzően kemény tárgyakkal történik, pl jégeső...
Ez alól nem kivételeket kell keresni, hanem csak meg kell érteni, mi lehet az, ami kopog...
"2: KICsinyítő szerepe létező itt-ott, csak ne soroljunk ezért ide minden átlagostól kisebb dolgot csak azért mert szerepel benne K hang, mert sokszor ettől függetlenül lehet nem ehhez lesz épp köze."
A K hangnak nem csak KICSI jelentése van, így ahol nem ez a jelentése, értelemszerűen nem erre kell gondolni.
"3: KI(felé) fogalmának a megjelenítése bizonyos szócsoportokban, természetesen nem csak igekötőként felhasználva."
A KI(felé) eredete eléggé homályos, még a hang jelentésével is csak nehezen magyarázható.
A sumer nyelvben a KI 'föld' jelentésű szó, de ez sem magyarázható a K hang eddig ismert jelentéseivel.
A KIfelé fogalom viszont könnyen levezethető ebből a sumer szóból. Ha kimegyünk a barlangból akkor a "földön" vagyunk, azaz kint. Még a T helyhatározó rag is ott van a szó végén.
Nehezebb választ találni a KIfelé és a K hang ismert jelentése közti összefüggésre. Megpróbálom:
A sumer KI (föld) jelentés és hangalak a kínaiban (a legrégebbinek tartott és Kína déli részén beszélt hakka nyelvjárásban) is megtalálható a Föld szóban.
Ez a szó két betűből áll, az első betű kiejtése TI, jelentése nem meglepő: talaj, mező, föld. A második betű kiejtése KIu, az ősi jelentése, kellemes, szép, és dús, élhető tájra utal.
Ez pontosan megegyezik a magyar KI-ES szó jelentésével. (és a sumer KI szóéval is)
Nos, itt lehet halvány, de reménykeltő kapcsolatot találni a K hang jelentésével:
A dús, növény- és állatvilágban gazdag terület (KI) a bőség és a SOKság fogalmával jellemezhető, s ez már elfogadható etimológiát ad a KI(felé) igekötőre is.
K (hang) » KI (föld) » KI(felé, a földre).
"4: KI mint személy : "
Ez sem könnyű feladat...
A sumer mitológiában a KI (föld) lakói az emberek, az AN (ég) birtokosai pedig az istenek. Az emberek a KI (föld) lakói is sokan vannak, így rájuk is érthető lehetett a K hang jelentése. Később személynévmásként funkcionál.
"5: Többes szám, ami nem csak a SOK fogalma, hanem több mint egy."
A több, mint egy, már sok.
(Zárójelben: Van egy ma is élő törzs (a piranák) az Amazonas mentén, akik így számolnak: Egy, sok... Nincs több szavuk a számokra. Ezzel ki is merültek matematikai ismereteik.)
"De a KETTŐ már az, meg a KÉT szavunk is az. Elég ha van Kettő. Az IKER is legalább kettő."
Ebben egyetértünk.
