KICSI, CSAK, CSIKÓ, CSIKK,:

Azonos a hangváz, noha fordított a sorrend, ennek ellenére a jelentésük közti hasonlóság nyilvánvaló.

 

"KIS szó K_S váz, fordítva S_K  a SOK.    De az S_K  az nem CS_K  még ha valamiért a csekély- sekély  viszonylatában mindkettő meg is található.  A SOK az bőséges mennyiség, nem lehet KIS mennyiség mert ezek meg ellentétek."

Szerintem nincs köztük feloldhatatlan ellentét:

A KI-S gyök már toldalékolt, (a KI-CSI is) mint a JÓ-S, BÚ-S, NŐ-S, HŐ-S... Ill: él-es, ág-as, ut-as, ur-as

Így is bizonyítható, a szó jelentését a K(I) hang viseli magán.

 

A SOK, gyököt is bonthatjuk hasonlóképp: SO-K.

A K hang jelentését már tudjuk.

A SO- ősgyököt kell górcső alá venni:

SOdor,  SÚrol, SÚrlódik, SIkál,  SEreg, SEper, SArabol, SÜrög szavak kapcsán az S a SÚRLÓdás hangja. Két, vagy több tárgy egymáson, egymással érintkezve mozog. (A mozgást a második hang közvetíti, többnyire  az R, de lehet más is: SÓ-Z, SÜ-L, SÚ-G...)

Az egyik tárgy lehet nagyon aprószemű is: SÓder, SÓ, SEper...

(Ugyanakkor a gyors mozgású levegőnek is a hangja: SÜvít, SIkít, SÍr...)

De maradjunk az aprószemű dolgoknál, mert ez a jelentés illik a vizsgált gyök SOK jelentéséhez.

 

A SOK gyökben ezek szerint a SO- jelentése "apró", a -K hang jelentése pedig a már ismert "több(es)" Összeolvasva, apró-sok.

A KIS gyökben az S hang pedig hosszan tartó tulajdonságra utal, átvitt értelmezése az apró, sík dolgoknak, a szél hangjának.

 

Jóllehet a szavak jelentése egymásnak ellentéte, viszont a gyököket alkotó hangok jelentése mindkét gyökben (a sok-ban és a kis-ben is) változatlanok.

A nagyon eltérő, ellentétes jelentés a hangok felcserélésének köszönhető.  Más gyököknél is jellemző ez az eltérés: tál-lát, rák-kár, túr-rút, nyál-lány, rügy-gyűr, (összetett szavaknál is: fejfa-fafej,)

 

Megint bebizonyosodott, hogy egy hangváz egyetlen jelentését nem lehet mechanikusan ráhúzni ugyanazon hangvázra épülő gyökökre sem.

 

ZÁPOR, VÁSÁR, ÜRGE, CSUKLYA

Mind rendben van, Ok!