A SÁG és SÉG  képzőket a SOK  szóval azonosítom.  Nem vitázom rajta, mert megvan az értelme.  Továbbá jó néhány szóvégen ezt még az írott történelmükben is megtalálhatjuk  K hanggal is leírva.  Aki másképp gondolja, tegye nyugodtan, én mindenképp így fogom ezt tartani.  Amivel nem is vagyok egyedül, mert több gyöknyelvész is erre jutott, Kiss Dénes is hosszasan ír róla.  Én pusztán alternatívát kínálok ezzel a közléssel, mintha épp itt volna ennek a helye szerintem...  

 

A toldalékok tekintetében kétféle dologról beszélhetünk :  amikor egy valós  létező fogalom/szó  kerül a szó végére.  Van közismert is ebből, meg amit meg kell fejteni, hogy miből keletkezhetett.  A  közismertből  itt van például a  --ban és  -ben helyhatározó, amit tudunk azonosítani a BENN  szóval, ez pontosan ezt jelenti a szó végén is.    Egerben van valaki, akkor EGER+BENN van.  Értjük ezt.

 

Viszont a toldalékolásnak van egy olyan módja is, mikor a toldalék pusztán egy jel, egy tudatosan kijelölt jel, mivel igény keletkezett mondjuk teszem azt egy múlt idő közlésére, és erre a T hangot nevezték meg.  De ez már egy későbbi fejlemény, itt már réges-régen beszéltek az emberek, egyszer csak igény merült fel ennek a múlt időnek a megjelölésére.  Miért épp a T ?...  Ha jelölni akarok bármit, egyszerűen muszáj választanom valamit rá.  Sok mást is jelölünk hangokkal, T-vel is több dolgot, például az egyik T a KRESZ  zsákutca táblája.   Azaz a múlt idő T-je csak egy kiválasztott jel.  Ez esetben butaság a hang mögé bármi mást belemagyarázni, meg odafantáziálgatni.  Egyszerűen értelmetlen.

 

Hasonló lehet a helyzet a gyakorító igeképző G hangjával, illetve a többes szám K hangjával is.  Amelyek egyébként rokonok, hiszen a G is amolyan többesszám-értelmet visz a szóba, csak ott igékre kerül rá az -og/eg/ög/ néha csak sima G hang.  Aki KANYAR-OG  az  több kanyart tesz meg azaz KANYAROK  megtevője. Ez gyakorlatilag ugyanaz, csak a G igén van, a K meg főneveken.   Egyik hangnak sincs "sok" jelentése, ez csak ezen toldalékok esetén működik így, mivel ezek tudatos jelzések, ez a funkciójuk, de csak ilyenkor az.

 

De ezek tudatosan választott jelek, hülyeség teszem azt egy GÖRBE  szó eleji G hangot ugyanennek tekinteni, mert semmi köze a két dolognak egymáshoz.  Tehát a G hang gyakorító értelme csak a direktbe gyakorító toldalékoláskor jelenti ezt, és más esetben nem erről szól.  GÉGE szóban se keressünk ilyesmit.

 

2107. számúban írtam hogy a K_CS  fordítottja a CS_K  is  működni látszik kicsi értelműként.  Van 1-2 ilyen gyökünk, a LAP-PAL jut most eszembe, ami ilyen.   De biztosan akad még hasonló.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ezt be kell idézzem,  mert szerintem kissé megzavarodtál itt, mint vasorrú bába a mágneses viharban.)) És még ráadásul el is hiszed mindezt :

 

"Futottam egy kört más nyelvekben hogyan mondják a "kemény" szót:

Angol chimney (csimni) , francia: cheminée (sümini) , pandzsábi, bengáli, gudzsarati, nepáli, hindi: cimani (csimani)

latin: camini (kamini) ,  bolgár, cseh, lengyel, szlovák: komin , orosz: kamino , görög kamináda,  litván : kaminas, stb...

Úgy tűnik elég elterjedt a KEM gyök CSEM, CSIM, KAM, KOM változatokban is "

 

Nem, egyáltalán nem terjedt ez így el.   Te nem a KEMÉNY  megfelelőit soroltad itt fel, hanem a KÉMÉNY  megfelelőit.  Hát k-vára nem mindegy !    Eleve a KEMÉNY  szavunkban sincs KEM  gyök, hanem KŐ  gyök van, mert abból származik.  És még csak semmi köze sincs a KÉMÉNY  szóhoz, hiába egy hangalak szinte,  mégis tök más az egész.  KÉMÉNY is a mi szavunk, mert mi tudjuk felbontani :  KÉM a dolog lényege, KÉMlelő nyílást neveztek így meg, a pince kürtőjét is így hívták.  Az a kis cső, ami egy domboldalon kinéz, az egy KÉM-lelő nyílás, másképp ott szellőzőként funkcionál.  KÉM-éNY néven is megnevezve.

 

KÉM-ia is magyar szó, ott is KÉM-lelünk, megfigyelünk.   Azaz az idegen nyelvi KÉM-ÉNY verziók mind magyar szavak eredendően, mi tudjuk bontani, mienk az -ÉNY képző, és a KÉM  szó is, ennek az egésznek magyarul van értelme, és a külhoni szavakban még a magyar toldalékolás is meglátszik !  Az az ÉNY dolog.

 

És még jó hogy feljött ez a KEMÉNY--KÉMÉNY  szópáros,  mert ez is azt mutatja meg hogy ez az erőltetett és minden áron a hangokra tukmált jelentés nem áll meg, itt van előttünk két szó, szinte egy alakban és mégis tök más úton alakultak ki.  Az egyik szó gyöke a KŐ .  A másik szó gyöke a KÉM.  Gyökökben kell gondolkodni, és hangpárosokban.  Illetve gyakorta hangvázakban is, mert egy KÖR például bármikor KER is lehet, azaz ekkor a K_R  az igazi gyök.   Ha a hangok közösítenének, akkor egy dolognak kéne lennie.  Ja csak hogy 2 külön gyöke ezen szavaknak, és ezáltal totál mások is lesznek teljesen...