"1:  SOK  hangalaknak van jelentése.  Ezt onnan tudhatjuk, hogy kimondjuk és megértik.)) "

Csak azért mert megtanultad. Egy kínainak semmit nem jelent...

 

"Ha csak elkezdesz sisteregni és azt mondod SSSSSS, akkor elég hülyén fognak visszanézni."

Ma igen, de egy millió évvel ezelőtt valószínűleg megértette volna a másik ember. Gondolkodj az ősember fejével!

 

"2:  A SOK és a SÁG/SÉG képzőnk nyilvánvaló kapcsolata:   Ezzel már többször is egyetértettél, sőt kiváló észrevételnek tartottad.   Ma meg épp vitatod.)) "

Így van, valóban jó ötletnek tartottam az általad leírtak alapján. Azonban jobban utánajártam, s kiderült, valószínűleg tévedtem.

 

"Ha SOK van a jóból, az a jóSÁG"

A jóból nem kell soknak lenni ahhoz, hogy jóságról beszéljünk. Íme a definíció:

"Magas minőség; kedvező, megfelelő, elfogadható tulajdonság. Egy személy, dolog hasznos, előnyös minősége, jellemzői."

"Ha a SÍK SOK akkor SÍKSÁG,"

Egy sík terület nem sok sík területből áll, hanem egyetlen olyan tér, ahol nincsenek dombok, hegyek, völgyek.

"Szilárd jellemzőkből SOK=SZILÁRD-SÁG."

Itt is egy tulajdonságról van szó, valaminek a merevségét, teherbíró képességét jelenti.

 

"Ma kipipáljuk.  Holnap meg vitatod, persze ezzel saját magadnak is ellent mondasz akkor meg."

Viszont nem zárkózom el az érvek és a kérdés megvitatása elől...

Elvben elfogadható a SOK jelentése, de a hangalak ezt egyelőre nem támasztja alá. Meg kell vizsgálni, van-e a G hangnak is SOK jelentése. (nem zárható ki, hogy van. Ha van, visszavonom utóbbi véleményemet.)

Nézzük, mit találunk:

Inog, billeg, csillog, szipog, írogat, eszeget, iszogat, nyomogat szavak gyakorító képzőinek  jelentését a G hang adja. A gyakoriság szinonim jelentése a SOK-nak.

Te is találtál valamit?

 

Futottam egy kört más nyelvekben hogyan mondják a 'kemény' szót:

Angol: chimney (csimni), francia: cheminée (sümini), pandzsábi, bengáli, gudzsarati, nepáli, hindi: cīmanī (csimani)

latin: camini (kamini), bolgár, cseh, lengyel, szlovák: komin, orosz: kamino,  görög: kamináda, litván: kaminas, stb...

Úgy tűnik elég elterjedt a KEM gyök CSEM, CSIM, KAM, KOM változatokban is.

 

Megfigyelhető, hogy a K hangot sok nyelvben CS-vel helyettesítik. A magyarban is előfordul: -KA, -KE, -KI, -CSI, sőt CI változatban is...

A baszk nyelvben a kemény=tximinia (valószínűleg csimina kiejtéssel)

Ugyanitt a kicsi=txikia (csikia?) 

Emlékeztetőül a kínaiban a kicsi=Xiǎo - itt nincs -csi/ki kicsinyítő képző, csak az ősgyök, a KI. (amit ők ksiao-nak ejtenek)

Hát nem érdekes? A txi-kia szóban ott a magyar -KI/-CSI kicsinyítő képző, lehetséges, hogy eredeti (magyar)alakjában?

De akkor miért van a mi nyelvünkben CSI/CI változatban is? Lehetséges, hogy ez hun  hagyaték...

 

"De azt tudhatjuk hogy a KŐ szó lehet a szótő.  Na már most a KŐ egyet jelent :   Azt hogy KŐ ))    Ez nem jelent még így keményet, mert ez főnév, azonosít valamit."

Mi a fenét jelentene, ha nem kemény dolgot? A KŐ nem kemény? De igen.

Ha a K hang egyik jelentése nem KEMÉNY, akkor miért van benne a KEMÉNY és még sok más rokon jelentésű szó gyökében?

 

"Persze jellemzője ez a kőnek, de egy tárgy neve nem annak jellemzőjével egyenlő. "

Amikor elődeink ezt a hangot (K(ő) mai értelemben vett szóként  használták valaminek (történetesen egy szikladarab, kavics) a jelölésére, akkor annak jellemzője (kiadott hangja) alapján tették.

 

"Egyébként meg fordítva van:  nem a KŐ lett a kemény fogalmából, hanem a KŐ már létező és meglévő szóból  lett létrehozva a KE--MÉNY  szó.   Nagyon nem mindegy."

Ez teljesen nyilvánvaló... A nyelvészek szokása ilyen sületlenségeket (gyökelvonással készült szavak) kitalálni.

 

 "A KANY-KÁNY-KENY és stb... mint azt többször is átvettük már, a KANY-argósság  gyökszava, a szavak megmutatják ezt nekünk."

Az igaz, hogy átvettük, de a jelentését én sokkal tágabb értelműnek találom most is. Különösen azért nem, mert ez egy igen szerteágazó gyökcsalád sokféle alakkal, és mindben ott van az NY (N) hang.