"És hogy miért épp BE +N a bensőség kifejezése?... Honnan a picsából tudjam hogy mittudomén x sok 10 ezer évekkel ezelőtt ki milyen gondolat alapján hozta ezt létre?... Találgathatok, meg mögé magyarázhatnék dolgokat, de ez itt már a spekuláció zónája,"
Pontosan ezt teszed... Csak találgatsz minden bizonyíték nélkül, csupán a látszatból indulsz ki, s nem próbálsz magyarázatot találni az okokra, sőt, minden más kísérletet mereven elutasítasz. Így nem lehet egy lépést sem előre jutni.
Amúgy lehetséges több tízezer évvel ezelőtt élők helyzetébe beleképzelni magunkat, tudván, hogy nem tudtak még tagoltan beszélni, csak néhány hangot voltak képesek kiejteni, azt sem összefüggő hangsor formájában, és az is tudható, hogy ezekkel a hangokkal tudatták gondolataikat másokkal. Ehhez nem kell időutazónak lenni, mivel a logikus gondolkodás (és ismereteink) elegendők rá. És akkor itt van még a nyelvünk is, mely törvényszerűen őrzi mindazokat a rétegeket, amelyek az évezredek során bekövetkezett fejlődés jelentősebb fázisairól informálnak bennünket.
"egy biztos hogy a szavainkban lévő kapcsolatokban és az értelmeket felismerjük ebben a BA(n) és BE(N) formákban, hiszen ez toldalékként is ugyanazt jelenti szóvégen, mint gyakran szó elején. BANDA---BENDŐ----BUNDA egy logikájúak."
Ez rendben is van, de a probléma ott kezdődik, mikor nem ilyen egyértelmű a dolog. Mert azt már nem tudod megmagyarázni ezzel a hangvázzal, miért rokon a jelentése a BURok, BUBorék, BUGYog, BARlang... szavak gyökeinek, és azt sem, miért pont ebből a három hangból áll a BAN gyök.
De ez még semmi, mert azt sem tudod megmagyarázni, miért van Z, R, L, D, G, hang az igék végén, vagy miért K a többesszám jele,
A hangváz kialakult, s nem öröktől fogva volt. Nos ennek kialakulása a kérdés, nem pedig a meglévők, látszatra épülő s ezért sokszor téves értelmezése.
A gyökök kialakulásának, különbözőségének és rokonságának magyarázatául a hangok jelentése megkerülhetetlen.
"A szótárírók a nyelv „alaptörvényeit” a filozófiából igyekeztek megmagyarázni, sőt Fogarasi a betűk jelentését is vallotta (H. Bottyánfy‒Horváth‒Korompay‒D. Mátai 1990: 16)."
https://e-nyelvmagazin.hu/2014/08/27/gyokelmelet-gyokelvonas/
Tehát egyáltalán nem új dologgal álltam elő, mikor a hangok jelentésére fektettem hangsúlyt...
"De hogy miért BE a BE és miért N a helyrag?... Most kitalálhatnék rá valami hihetőnek tűnő fantasy történetet, de ez akkor sem lesz több, mint fantázia, és spekuláció. "
Az attól függ, hogy tudod-e igazolni. Ha nem tudod, akkor nem ér semmit, ha tudod igazolni, akkor számolni lehet és kell is vele...
"Nekem konkrét kimutatható kapcsolatok kellenek, és nem találgatások."
Nekem is. Ezért fordultam a hangok felé, mert azok igazolható kapcsolatokat teremtenek a gyökök és toldalékok között.
"Mi köze van a magyar nyelvben a KUNYHÓ szónak a KICSI szóhoz?... A nyelvünkben semmi az fix."
Nagyon is sok köze van... Persze, látszatra valóban semmi közük egymáshoz, de mivel a gyökeikben legalább egy hang közös bennük, törvényszerű a köztük lévő rokonság.
Ugyan az a K hang van mindkettőben.
Éppen erre hoztam a felsorolt példákat: a kínai kunyhó jelentésű "kicsi ház"-at, a hindi chhota (kicsi) és a finn kota (kunyhó) jelentésű szavakat igazolandó a K hang 'kicsi' jelentését.
"Az átvevő nyelvek torzítják az átadott szavakat."
Vagy nincs is átadás-átvétel, hanem egyszerűen másképp ejtett hangokat használnak, és/vagy más hangokból építik fel a szavakat ma különböző nyelvek.
Az átvételnél valóban előfordulhat torzítás, ha a saját nyelvük hangkészletéhez, kiejtési szokásaikhoz igazítják az átvett szó kiejtését.
"És ez igen is torzítás. Ha egy LENT szó LAND lesz, akkor az torzítás."
Feltéve, ha valóban átvételről van szó! De ezt bizonyítani kell ám! Mi van, ha nem átvétel, hanem saját "gyártmány"?
"Mi is használjuk már a LANDol kifejezést ami azt jelenti hogy földet ér valami, tehát LENT van ! "
Ó hogyne, csak az a baj, hogy ezt a szót tényleg átvettük...
Ti. nálunk semmilyen szóbokrot nem képez és csupán "föld" jelentése van szemben az angollal, ahol 30-35 jelentéssel bír a földtől a bérházig...
"Az IGE szóra van nekünk frappáns értelmezés : "Az ige cselekvést, történést, létezést kifejező szó" ------
Szerintem ez mindent elmond tömören, nem mozgást kifejező dolog még akkor sem, ha gyakorta mozog az igénk körül valami. "
Hűűű... Ezzel alaposan megleptél... Méghogy az ige nem mozgást fejez ki? A cselekvés, történés micsoda?
"VÁG--hÁG--RÁG nem rokon, semmit sem jelent hogy két második hang egy, ha a kezdőhang más."
Ok, akkor a FOR-, GÖR- PÖR-, KÖR- sem rokon...
"A PIR-FOR sem rokon hangalak tekintetében, mert az egyik a VÍZ, a másik a TŰZ szava."
Látod, ez a baj, mikor csak a látszatra adsz... ráadásul átgondolatlanul. A FOR mióta VÍZ hang? Ha a víz is tud forogni nem azt jelenti mindjárt, hogy az a VÍZ hangja...
"Ami GÖRdül az KÖRdül, KÖRöket ír le ! Ez működik, akárhogyan nézem."
Ja, meg a király is köröket ír le, meg a karó is, vagy a kóró...
"A RÁG illetve RAG gyök jó eséllyel toldalékolt már egy G-vel. Hiszen a rágásnak, meg a ragadásnak alapvető eleme hogy X RÁ fog kerülni Y-ra. Épp ez a lényeg."
Aki RAK, az miért nem RAG? A RÁK miért nem RÁG?
Az a baj, hogy továbbra sem tudod megmagyarázni a jelentésbeli különbségeket, s csak mechanikusan próbálsz a látszatból következtetni, ami egy darabig még helyes is, de semmiképp nem általánosítható.
