"És például ez a BENN  fogalma is olyan, hogy semmi nyúlós jelentése nincs, egyszerűen arról van szó hogy X dolog már Y dolog BENső (belső)  részében van."

Értem én, hogy benn van, de hogyan lett ennek a gyöknek ez a jelentése? Vagy fordítva: a bennlévőséget miért ezekkel a hangokkal (gyökkel) nevezték meg?

Ez az a kérdés, amit Te mindig megkerülsz...

 

"Nekünk is van CSATA  szavunk, itt például  ez a TA nem is önálló egység,"

Igen, van, de mi köze van a "kunyhó"-hoz, vagy a 'kicsi'-hez???

 

"3: Hát ha egy CHATA  CS-vel valósan és eredetileg kiejtve  HATA  lesz, az nálam torzítás."

Azt sem tudom, miről beszélsz, mert a CHATA a lengyelben kiejtve: HATA, és nincs ott semmiféle CS. A lengyelek a CH betűt H-nak ejtik.

A kínaiban meg XIÁO-nak írják és az első hang nem CS, hanem inkább KS. De ott meg nincs utána TA végződés...

Amúgy milyen torzításra gondolsz? Valaki szántszándékkal eltorzította? És mit torzított el? Ha bedobsz valamit, meg is kell indokolni, hogy mi volt a torzítás oka!

Torzítás egyébként nem létezik a nyelvben...

 

"Viszont ez a szó végi -AZ/EZ/IZ/ OZ/ÖZ  majd hogy szinte mindenre rátoldható dolog."

Természetesen... Minden igére, hiszen igeképző.

 

"Nem kell mozognia sem, bár mivel igét képzünk vele, gyakran fog."

Hogy érted ezt? Ha egyszer valami ige, akkor az cselekvés, mozgás lesz. És tőled teljesen függetlenül, bármit is próbálsz ebbe belemagyarázni!

 

"De jó gondolat hogy Z végű szónál is mindig számolni kell vele hogy egy főnév esetén is egy valamikori igeképzővel találkozunk."

Nnnna, végre, hogy valamiben egyetértünk.

 

"VÁG  HÁG  RÁG  egyáltalán nem rokonok."

De a GÖR, és a KÖR az igen? Vagy a FOR és a PÖR igen? Pedig ez utóbbi kettőben csak egyetlen hang azonos, míg a többiben kettő!

 

"Pont nem rajongsz az ilyen kezdő mássalhangzócserésektől, erre meg ilyet dobsz be?... "

Soha nem tiltakoztam ellene, csupán azt tagadtam, hogy a hangcserével nem változik a gyök jelentése, amit Te előszeretettel favorizálsz, mikor különböző gyökökre ugyan azt a jelentést húzod: Szerinted KÖR-értelmű, a kóró, a kerék, a gördül, a fúr, a sürög, stb... Lásd még alább a FOG, RÁG.

És igen, a VÁG, HÁG, RÁG gyökök esetében is megváltozik a szó jelentése, de attól még a gyökök egymással rokoni viszonyban vannak, köszönhetően annak, hogy két hang is közös.

 

"RÁ szó lehet a dolog legalapvetőbb eleme."

Megint egyetértünk. Ma már másodszor!!!

Igaz, csak félig-meddig, abban az értelemben, hogy ez egy ősgyök, ami hordoz valamilyen jelentést. Viszont abban nem, hogy ez lenne a legalapvetőbb eleme a gyöknek.

Ti, épp Te hoztad egy kalap alá a RÁG és FOG gyököt, mondván, idézlek: "a FOG az FOGja  az ételt,  RAGadja azt,"

Na, most hol van a FOG gyökben a RÁ ősgyök? Sehol, tehát nem lehet alapvető elem, ha nincs benne....

Viszont mindkettőben benne van a G hang... A logika azt kívánja, hogy ez legyen az alapvető elem. Nem így van?