"Hogy az új éter milyen szerepet fog játszani a jövő fizikájában, még nem tudjuk pontosan."

 

Nagyon-nagyon jó helyen kotorászol. 

Ebből a mondatból világosan kiderül, hogy Einstein még szerepet szánt az "új éternek", vagyis a fényközegnek. De ezt csak idősebb korában, 1920-ban gondolta így. 

 

Amikor 1905-ben megalkotta a relativitáselméletet  még úgy gondolta hogy: az éternek már semmi szerepe nem lesz, ezért nem is építette bele az elméletébe. 

 

Vagyis Einstein gondolkodása 15 év alatt 180 fokos fordulatot vett. 

Rájött, hogy a fényközeget nem lehet mellőzni, de arra nem jött rá, hogy milyen szerepe lesz a jövő fizikájában, sőt még arra sem jött rá, hogy valójában mi is a fényközeg. 

 

Ezután újabb fordulat következett. 1922-ben megkapta a Nobelt, és többé nem beszélt az "új éteréről". 

 

 

"Kezdjük az Eukleidészi tér fogalmával. Három egymásra merőleges tengely mentén, a végtelenig kiterjedő, anyagmentes üres hely. (semmi)"

 

Jól gondolod, a geometriai tér egy elképzelt anyagmentes üres hely, vagyis fizikailag semmi. 

 

"Elektromágneses mező: fizikai, vagyis véges energiatartalommal, anyagi jelleggel felruházott közeg.

Gravitációs mező: minden létező helyet kitöltő erőtér, amely kölcsönhatásban van az anyag minden megjelenési formájával."

 

Ezt is jól gondolod. Azon még azonban érdemes elgondolkodni, hogy milyen kapcsolat lehet az elektromos, a mágneses, és a gravitációs mező között. Erről is volt véleménye Einsteinnek, ami szerintem helyes is. 

 

 

"Éter: olyan közeg, amely magába foglal mindent, amit anyaginak és nem agyaginak tekintünk. Ebbe beletarozik az idő is, ezért a dinamikus téridő kifejezés is helytállónak tekinthető."

 

Ez nem igazán tetszik nekem. De ezt már tudod.  ;)