1: bekezdés : még van, amin gondolkodnom kell. De tuti nem a BONBON dolgon, különös jellemzője hogy duplán BENN van, és épp véletlen a hangalak is ebben partner, csak épp O hangokkal. Ha még épp a készítése során van is jelen bármi nyúlósság, a hangalak lényege hogy BEN(N).
És például ez a BENN fogalma is olyan, hogy semmi nyúlós jelentése nincs, egyszerűen arról van szó hogy X dolog már Y dolog BENső (belső) részében van. A többire még később visszatérek...
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2: Több oka lehet hogy TA legyen egy szó végen, a magyar nyelvben különösen. Nekünk is van CSATA szavunk, itt például ez a TA nem is önálló egység, mert a szótő egy hangutánzó elem, a CSATT lesz, mindenféle kézifegyverek fognak CSAT-ogni a helyszínen. Itt például sem távolító értelme, de talaj értelme sem lesz, mert a CSAT(T) mint hangutánzó gyökszó a dolog lényege. A CSATT kapott egy A toldást és ennyi jelen esetben. Ilyenek miatt kell mindig egyénenként vizsgálni szavaink. Néha nem olyan egyértelmű a helyes felbontása, mint látszik elsőre.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
3: Hát ha egy CHATA CS-vel valósan és eredetileg kiejtve hATA lesz, az nálam torzítás. Mert gyanús a CS lehagyása. Persze nem zárható ki hogy az egy másik dolog odaát, majd megnézem egyszer (gyűlnek szépen ezek az egyszerek).
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
4: Kunyhós dolog oké. Viszont ez a szó végi -AZ/EZ/IZ/ OZ/ÖZ majd hogy szinte mindenre rátoldható dolog. Nem kell mozognia sem, bár mivel igét képzünk vele, gyakran fog. De ha szobr-OZ-unk is ott lesz. Meg múltkor soroltam sok ilyet, és ettől még ez bizony akkor az ilyen esetekben is ott lesz. Azaz ez itt valami mást kell hogy jelentsen, mert szobrozáskor épp lecövekel valaki, és az ilyen és ehhez hasonló dolgoknál is ugyanúgy mondjuk.
----------------------------------------------------------------------------------------------------
5: PIR/TŰZ egy, de kétféleképp: saját hangjával, meg az emberi ösztönhanggal is elkészült ez. A Z hangos rövid sorolt szavak egy része valóban igeként kezdhette a pályafutását, például ez a TŰZ is, bár ez igeként is használatos, mikor TŰ-ZŐ napról van szó. Ugyanakkor itt is egyénenkénti vizsgálat, mert azért szerintem nem mind olyan. A MEZ-MÁZ-MÉZ csoport mint valami BEVONAT valamin, az így is főnév gyanús, ahogyan a MEZŐ is az. De jó gondolat hogy Z végű szónál is mindig számolni kell vele hogy egy főnév esetén is egy valamikori igeképzővel találkozunk.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------
VÁG HÁG RÁG egyáltalán nem rokonok. Pont nem rajongsz az ilyen kezdő mássalhangzócserésektől, erre meg ilyet dobsz be?... "há de most ezt mééé" ))
A VÁG szónak inkább a VÉG szóhoz köze, amit leVÁGUnk annak épp ott a VÉGE. A HÁG és HÁGÓ szavaknak a HEGhez van köze, azaz a HEGY szóhoz. Ott szokás HÁGni, ennek fikarcnyi köze sincs a vágáshoz, HEGY értelmű szó, de még csak sima G-vel. A mássalhangzóváz valóban rokonít, láthatjuk hogy itt találunk valós kapcsolatot megint, mint oly sok esetben, HÁGni HÁGÓn lehet a HEG(Y)EN. Ezek tartoznak össze.
RÁG szó meg a RAGasztás gyökszavához való, a FOG az FOGja az ételt, RAGadja azt, mint a RAGadozók is a zsákmányukat. A szó végi RAGok is RAG+AZ-tások, RÁ szó lehet a dolog legalapvetőbb eleme.
Az ÍZeket majd később szedem ÍZekre...
