1: Azért van még itt RON(da) vagy RON(t) is, meg TON-hal is meg, BON-BON is meg HON szavunk is, ezek azért közel sincsenek olyan kapcsolatban egymással mint a VON-FON . A többi szónál erőltetett volna nyúlósságot erőltetni a szóba. Amúgy is a BONBON az BENN-BENN, a dobozába + a kijelölt helyén a dobozán belül. Értelme van ennek a hangalaknak így. És ez a BENN szó például egyáltalán nem arról szól, hogy bármi nyúlna, a bensőségről szól. Meg az N például helyrag is, X dolog Y helyeN van. Semmi sem nyúlik például itt sem. Nem általánosítható ez így le.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2: Ja, a tortára húzzuk a máz dolgot, így is mondható, stimmel
-------------------------------------------------------------------------------------
3: Szerintem sem fánkos az a vánkos. Az indonéz kICSI ismeri ugyanazt a szót, amit mi is, de a hindi forma szerintem nem idevaló, csak épp abban is van egy CS, ettől független az valami más ügy lesz már.
A HATÁ-sok bizonyosan kapcsolatban vannak a CHATA dologgal, de ők valamiért azt a Cs kezdőt leszedték. Ezáltal jelentősen torzították az alapszót. Ami meg hangutánzó lehet, CSATT-CSATT, KAT-KAT KOT-KAT, és összetákolnak valami fedezéket. A KUNYhó szavunk meg a KANYar gyökszavát viseli, a régi KONYuló teteje okán, akárcsak a pásztorok főzőkunyhója, ami meg KONYha lett ezáltal. Összefüggőek.
A hangutánzó dolgok megnevezésekor először pusztán hangot ábrázolunk. Független attól hogy most nyúlik, mozog, repül, csörög, vagy csináljon ez akármit, eleinte a kiadott hangját fogjuk megjelölni egy hangalakkal. A valós hangjelenségek szülik a hangalakot. Ami utána gyökké is válhat. De attól még hogy valami mozog (rengeteg dolog) , még nem feltétlen ezt jelzi a konkrét hangalak . Már nem tudom, hogy érted e, tehát attól még hogy egy VÁGTATÁS egy igen élénk valódi mozgás, a hangalak nem ezzel foglalkozik, hanem azzal hogy a ló patája a vágta során beleVÁG a talajba. Vagy a LOBOGÓ szavunk is magától értetődő hogy mozog, nem is ezzel foglalkoztak hanem azzal hogy a szélben LEBEG és ezáltal a zászló másik neve.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A legrövidebb egy mássalhangzós Z hangos szavaink:
ŰZ : kicsire nem adunk, legyen MOZGÁS , bár ez Ű-zés de ezt követően markáns mozgás lesz.
ÍZ mint gyökszava a mozgásszerveinknek : nyilván ez mozgásról is szólhat.)) elég gyanús...
ÍZE az ételnek : ez egy érzés, sós, édes stb... nem a mozgásról szól.
ŐZ : Ő-ző állat, a hangja a lényeg.
IZÉ : ez nem mozgós dolog
ÁZ(ó) : eső miatt kapjon fél pontot. Ami jóindulatú, mert a pocsolyában ázó papír sehova se siet, és ázik.))
AZ: távolra mutató szó ----
EZ: közelre mutató szó.
Ennél több kéne, 8-ból a felét sem tudjuk megadni. Aztán az IZZÓ mint villanykörte, vagy a parázs sem különösen mozgékony, inkább forróak lesznek...
