Vegyük ezt az ITT és az OTT esetét.   Ennek képletét úgy írnám le hogy bármely  magánhangzó + 2db T hang.  Szerintem ez valaha még nem volt így megkülönböztetve talán, mint közelre és távolra mutatás. 

Legalább is nyelvünk más szavai ez irányba mutatnak.

 

FEL-ETT :   a szó 2. fele az ETT =ITT/OTT .   Igazából jelen esetben a szó nem mutatja meg hogy menyivel van X dolog Y felett,  csak az biztos hogy felette van.  De hogy ez éppen jóval felette van, vagy mondjuk csak éppen hogy felette van, azt ebből nem tudjuk meg.   Ugyanez a szituáció az AL-ATT esetén is fennáll.

 

MÁS-UTT :  AZ UTT itt is OTT.  Itt a MÁS szó okán ezt inkább a távolra mutatással , az OTT dologgal tudjuk inkább összehozni.  ugyanez a szituáció az EM-ITT  szó esetén is, csak ez meg a közelre mutatás inkább már a szó kezdése miatt. 

 

KÖZÉP-ÜTT :  KÖZÉP+OTT   --- vagy KÖZÉP-ITT, itt sem eldönthető hogy közelre vagy távolra mutatunk.  Annyi bizonyos hogy X dolog Y  dolgok közepén helyezkedik el. 

 

MÖG-ÖTT :  MEG+ITT/OTT :  nem tudjuk meg hogy X mennyivel van Y mögött. 

 

FÖL-ÖTT :  ugyanez a helyzet, annyi a bizonyos hogy felette van.  De hogy rögtön fölötte van, vagy jócskán fölötte van az már nem derül ki. Sok méterrel, vagy csak 1 centivel?...  Az nem derül ebből ki.

 

MINDEN-ÜTT :  itt is a szó vége az egyszerre  jelenti az ITT+OTT szavakat,  ami mindenhol van, az ITT is és OTT is megtalálható.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ő:   személyes névmás      Ő hangot kibocsátó állat Ő-zik azaz ŐZ.   Máris két külön okú Ő van.  A hang a valós hallható hangot jelenti.  Egyik ösztöni mutató, másik meg egy állathang.  Egy VÖDÖR  szóban máris 2 Ö is van, semmi köze se lesz a fentiekhez.     Akkor meg nem gyök , hanem hang.  

 

Volt szó már a KAVICS  dologról, az ICS  teszi kicsivé és nem a K, hiszen a KŐ az alapszó, ami ezek alapján inkább nagy az őseink szerint, mivel szükségét érezte hogy külön jelölje meg a kicsi követ.  De a KŐ szóban már van K ! 

Meg különben sem érdemes csak 1 jelenetben gondolkodni a kismillió lehetségesből.   Az Ő személyes névmás kap egy K hangot, akkor lesz ŐK.   Tehát Béla mellé megérkezik Mariska, akkor már ŐK vannak. 

 

Kicsik lettek?...  nem hinném. Sőt a kettejük térfogata már majd duplázódik.))  Sokan lettek?... ---hát ketten vannak mindössze, az meg nem épp sok.  Kemény lett a halmazállapotuk?.))     Aligha, szóval ezért tartom ezt így hülyeségnek, mert ráadásul a Kevés szó is K hangos, meg a soK is, és egymás ellentétei.   Mennyiségi értelemben a KICSI ellentéte a SOK szónak.  Kérsz egy KICSI kávét még?... Akkor pont nem SOK, hanem az ellentéte.   Tehát bármit akkor tudunk tényként kezelni, ha kimutatható.  Ezt meg az efféle komoly ellentmondások miatt nem tudjuk egyelőre.  Marad mint érdekesség.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------

Van különbség a szavak közt, hogy K vagy G végű lesz, hiszen eleve külön szófajok.  De mégis van mögötte egy egységes gondolat.   Ami SERC-EG (ige direkt)  az hangok, a SERC-EK hangjai.  Ha hallasz VIH-okat , és ezt mint itt még főnevet igésíteni akarjuk, akkor a VIH-ok kibocsátásának a hangjai a VIHOK lesznek VIHOG.

Ez egy szándékos és tudatos szóképzés, akárki és akárhol találta ezt ki.  Miért épp a G lett?...

 

Mert ez kimondva és hallva hasonlít a K-ra, bizonyos szövegkörnyezetben (LAKzi---LAGzi)  még eggyé is válnak, gondolom ezért.   Amúgy ez az OG  EG  ÖG   gyakorítós igeképzés  a hangutánzó szavakon igen gyakori főleg...