B.D. B. :

Egy több százezres tagságú fb csoportban publikálta:

Einstein was proven wrong in his theory of general relativityTen years later, Einstein published a paper “On the electrodynamics of Moving Bodies,” (English translation) which resolved the paradox of the 16 year old Einstein by producing the Special Theory of Relativity. According to Special Relativity, Maxwell’s equations hold, unaltered, in every inertial reference frame (as do all laws of nature) and therefore, since Maxwell’s equations predict that the vacuum speed of light is always c in such a frame, Einstein’s speedy observer can’t exist.In total, 121 authors are identified as opponents to the special relativity theory. Hundred Authors against Einstein contains contributions from twenty-eight authors that greatly vary in length and are the main focus of this article. A further ninety-three authors are listed as also having rejected the special relativity theory—with some also having publications. The geographical distribution of the authors’ affiliations shows that eighteen contributions originated from Germany and two from Austria. There were eight contributions from other countries—Czechoslovakia, Finland, France, Italy, the Netherlands, Sweden, Switzerland, and the United States. Almost all contributions were written in German except two, which were written in English and French, respectively, and those have subsequently been translated. The contributions vastly differ in length, ranging from just one paragraph to several pages.But in 1964, more than 30 years after the rules of quantum mechanics were first worked out, the Northern Irish physicist John Bell, working at CERN, the particles physics laboratory in Geneva, devised a test that could, in principle, distinguish the influence of the underlying clockwork at work – if it were really there. After a further two decades, in the 1980s, experimenters in Paris, headed by Alain Aspect, were able to carry out an experiment along the lines proposed by Bell. The experiments showed that common sense and Einstein were wrong. There is no underlying clockwork, and the strangeness of the quantum world really does have to be taken at face value.

Einstein tévedett az általános relativitáselméletébenTíz évvel később Einstein publikált egy „A mozgó testek elektrodinamikájáról” (angol fordítás), amely a 16 éves Einstein paradoxonát oldotta meg a relativitás speciális elméletének elkészítésével. A Special Relativity szerint a Maxwell egyenletei változatlanul, minden inerciális referenciakeretben (ahogy a természet minden törvénye), és ezért, mivel Maxwell egyenletei azt jósolják, hogy a fény vákuumsebessége mindig c egy ilyen keretben, Einstein gyors megfigyelője nem létezhet.Összesen 121 szerzőt azonosítanak a speciális relativitáselmélet ellenzőjeként. Száz szerző az Einstein ellen huszonnyolc szerző közreműködését tartalmazza, amelyek hosszában nagyban eltérőek, és a cikk fő középpontjában állnak. További kilencvenhárom szerző is elutasította a speciális relativitáselméletet, és néhánynak publikációja is van. A szerzői hovatartozások földrajzi eloszlása azt mutatja, hogy tizennyolc Németországból, kettő Ausztriából származik. Nyolc közreműködés érkezett más országokból: Csehszlovákiából, Finnországból, Franciaországból, Olaszországból, Hollandiából, Svédországból, Svájcból és az Egyesült Államokból. Szinte minden közreműködés németül készült, kivéve kettőt, amelyeket angolul és franciául írtak, és azokat később lefordították. A hozzájárulások hosszában jelentősen eltérnek, mindössze egy bekezdéstől több oldalig terjednek.1964-ben azonban több mint 30 évvel a kvantummechanika szabályainak kidolgozása után a genfi CERN-nél dolgozó északír fizikus John Bell egy olyan tesztet dolgozott ki, amely elvben megkülönböztetheti a mögöttes óramű hatását a munkában – ha tényleg ott volt. További két évtized után, az 1980-as években az Alain Aspect vezette párizsi kísérletezők a Bell által javasolt vonalak mentén hajthattak végre kísérletet. A kísérletek kimutatták, hogy a józan ész és Einstein tévedett. Nincs mögöttes óramű, és a kvantumvilág furcsaságát tényleg névértéken kell venni.