1: Nemrég írtam ilyen példákat, hogy X és Y hangok esetén mennyire nem jó ötlet a kezdő mássalhangzót felcserélni, mert miféle hülyeségek jönnek ki többnyire és kevésbé rokonságok. De azért hozzátettem hogy néha ez is működhet. Nem véletlen nem írtam akkor a VONAT-FONAT párost, mondom ezt könnyű lesz összeboronálni, eleve passzosnak éreztem.))
Aztán egy CZ-F előtti nyelvészkönyv szabályosan egyenlőségjelet húz a VON-FON mellé. CZ-F "csak" rokonította őket. Ha eltekintünk a FON szó azóta már csavarodottság értelmétől, akkor megáll a HÚZÁS értelem itt is. Fonni bármit, független annak a csavarodós értelmétől, húzással lehet. Összefonáskor összehúzunk, egybe VONunk. A haj összefonva, a vonat meg összevonva van. Persze ha ez egy dolog is volt, azóta már megváltozott szövegkörnyezetekben már nem mindig passzol. A tortabevonat esetén már húzósabb ez a kapcsolat. Úgyhogy egyelő még nincs jobb ötletem, addig egybeVONom őket, vagyis egybeFONom.))...
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2: A VAN/VÁN/VÉN dolgok egybe VONása egészen jól sikerült, nem is bolygatnám meg túlságosan. Annyit tennék hozzá, hogy a VANDÁLOK kifejezetten VÁNDOROK voltak, őket egybe húzhatjuk szerintem nyugodtan. Illetve a VÁNKOS szót még per-pill én sem tudom hová tenni, az ismert indoklások egyike sem kielégítő számomra sem. Hát már csak nem a FÁNK-ról nevezték meg.)) Talán a vánkos legősibb készítési módja/jellemzője elvezet a szó hangalakjához, lehet arról kéne informálódni, sokszor akkor esik le, hogy jéé így már érthető minden...
----------------------------------------------------------------------------------------
3:
Persze, nem is a vállát vonogatja a kutya, a hangját legfeljebb..
----------------------------------------------------------------------------------------
4: A NYÚL-ásról majd még később. De a NYÚ az egy hangutánzó dolog. A NY_L meg tudatos váz ebből. NYAL-NYÁL-NYEL-NYÉL-NYÍL-NYOL(c)-NYÚL szülei egy dolgok. De ez az NY-L átírva NY_R , már nem igazán lesz nyúlós. NYÁR, NYER, NYÍR, NYER-EG és már itt valami más lesz. A KÁNY gyökkel foglalkoztunk már, KANY-argósság gyökszava. Ami gyakran KÁN csak N hanggal.
----------------------------------------------------------------------------------------
5: Te, tudod hányféle hangunk vesz részt igeképzésben?... Van vagy tizenvalahány, most akkor mind mozgást jelent, hiszen az igék többnyire eleve mozgással fognak járni ?... Minek egyetlen hangnak ilyen jelentést adni, mikor konkrétan több ezer számra léteznek helyváltoztatással összefüggő szavaink.
Ja és ezek teljesen változatos hangokkal fordulnak elő, nem köthető 1, vagy kettő hanghoz, teljesen színesen alakul ez. Sokféle egyéb oka lehet, hogy X szóelem kerül a már elkészült igénk végére. Például az -al --el --ol -öl stb... formák mögött érdemes megvizsgálni vagy az EL szó szerepét, vagy a VAL/VEL toldalékunk szerepét, mert sokszor mintha ez volna a szavakban.
példák: SZÖG-EL : 1: szöget EL (üt) 2 : szögGEL (VEL) foglalkozik. Vagy épp mondjuk legyen a MAG-OL valaki, és akkor vagy a MAG + EL (hiszen elveti) vagy a MAG-VAL azaz MAG(V)OL a földet művelő. Ami LÁNGGAL ég, az LÁNGOL, aki GYALOG-OL, az GYALOG-EL fog valahová menni az biztos. TANKKAL foglalkozó TANKOL. A ZSÁKKAL foglalkozó ZSÁKOL. Ilyenekre gondoltam.
-----------------------------------------------------------------------------------
6: Az összegzéssel egyetértek, épp fentebb is egyik igeképző toldalékunkban találok értelmeket meg, csak én épp itt egy igekötőben meg egy eszközhatározóban találtam ezt meg...
