„a mi univerzum-részünk egy "megelőző" rendszer egy darabjából jött létre, például egy vákuumfluktuációként, vagy például egy végtelen inflációs hamisvákuum-térben egy valódivákuum-buborékként leállt az infláció”

 

Miben különbözik a hamisvákuum, a valódi vákuumtól?

 

„Látom, a tizedét nem érted annak, amit írok, aminek oka az lehet, hogy nagyon nem ugyanazok az alapismereteink.”

 

Van amit értek, van amit nem. De arra törekszem, hogy a lényeget megértsem.

 

„az ősrobbanást követő 10^-36 másodpercben indult el a hamisvákuum gerjesztette inflációs tágulás, és a 10^-33 másodperc környékén spontán szimmetriasértéssel kísérve valódivákuum állapotba kvantumalagutazott át a rendszer, és a hamisvákuum energiája átcsatolódott az anyagi mezőkre, forró és sűrű anyagi cuccot hozva létre a tér kitöltésére.”

 

Ebből az jön le számomra, hogy a 10-44, és a 10-36 között, zajlott le az inflációs tágulás, majd a hamis átalagutazott valódiba, amiből a kvark-gluon plazma született. Ebből meg az anyagi részecskék.

 

„Viszont a kvantumfizika határozatlansági relációja meg azt mondja, hogy ha valamit a planck-hossznál kisebb tartományra szorítottunk le, akkor annak az impulzusa a nullától a végtelenig határozatlanná válik, vagy ha a planck-időnél rövidebb időtartamú, akkor az energiája a nullától a végtelenig bármennyi lehet.”

 

Amennyiben a folytonos térre vonatkozik annak Planck-hosszra történő leszorítása, és ez Planck-időtartamig tart, megjelenik a határozatlanság, vagy másként a szuperpozíció. De én arra lennék kíváncsi, ha a tér és az idő már eleve a Planck értékek alatti diszkrét elemekből áll, akkor az elemeknek is (téridő-kvantum) nulla és végtelen közötti lenne az energiája? Vagy eleve kisebb, mint ami a Planck értékeknél adódik? 

 

„Ha úgy definiáljuk a létezést, hogy nemnulla pozitív energiával rendelkezés, akkor a Heisenberg-féle határozatlansági reláció azt mondja, hogy a planck időnél fiatalabb univerzum határozatlan állapotban kell legyen, pont mint Schrödinger dobozba zárt macskája: létezik és nemlétezik egyszerre, bizonytalanul.”

 

Ezen rugózom magam is. Ha a téridő-kvantuma nem nulla, de pozitív energiával, a Planck-időnél kevesebb ideig létezik, meg nem létezik, akkor az ezekből álló végtelen darabszámú közeg is, szuperpozícióban van. Ebből az állapotból csak lokalitásokban történik határozottá válás, vagyis anyagképződés. Kvázi egy univerzum. ;-)