mivelhogy az általános ismeretterjesztésben - legyen szó pár hasábos cikkről vagy tévére készült sorozatról - a végtelenségig leegyszerűsített magyarázatot ismertetik, és nem térnek ki a finom részletekre.

 

Megpróbálom didaktikusan...

Amikor még általánosba jártam, a művelődési házban egy öreg bácsi kurblizta a piros függönyt.

Még füttyentett is, amikor szindarabot adtunk elő. Hogy jobb legyen a műsor. Valami vásári mulatság jelenet volt.

(Malek Mikinek az ilyesmit nem tűrte Hofi.)

 

Akkoriban a manométereket és hőmérőket emberek olvasták le, tekergették a szelepeket.

Az iskolában mindenkit a nagybetűs kétkezi munkáséletre próbáltak nevelni.

Az írástudók pedig manométert néznek és szelepet tekergetnek. De ők is izzadnak, csak nem a kétkezi munkától, hanem a kazánházban lévő hőmérséklettől.

 

A krampácsolás ma már a múlté.

 

És amit még szoktam mondani: Mindegy, hogy a pórnép mit tanul az iskiolában.

"Nem esznek ezek se citromot, se narancsot."