Elminster Aumar Creative Commons License 2024.01.07 -1 1 3418

"Iskolában jótevői szegény népnek így tanítják."

 

Hát, akkor rosszul tanítják, vagy pedig alapból félreértetted amit mondtak.

 

Még egyszer, mert ismétlés a tudás anyja:

 

1. Amikor ismeretterjesztésben (vagy az iskolákban) arról beszélnek, hogy az ősrobbanás után x másodperccel az univerzum ekkora vagy akkora volt, olyankor a ma belátható rész akkori méretét igyekeznek szemléltetni nem pedig azt mondják, hogy a ma végtelen univerzum akkora volt, mint egy narancs és véges volt a térfogata.

 

2. Az univerzumból jelenleg látunk egy 90 milliárd fényévnyi átmérőjű gömbtérfogatot, de még ezt is csak 27,6 milliárd fényévnyi gömbtérfogatnak látjuk mivel a fény csigalassú az univerzumhoz képest. Hogy mi van ezen kívül, arról semmi ismeretünk nincsen, csak feltételezések vannak még akkor is, ha az iskolákban meg az ismeretterjesztésben a feltételezéseket elmondják az érdeklődőknek. Az univerzum belátható részének a terét egész pontosan megmérték (@demokritosz figyeld! a kozmológia nem kitalációs mesedélután manapság már!) és a mérések alapján általánosan síkgeometriájú. A síkgeometriának pedig a legtriviálisabb megoldása a végtelen térfogat.

Menjünk vissza kétdimenzióba! A síkgeometriának  a legtriviálisabb megoldása ez esetben a határoló élek nélkül elképzelt sík papírlap végtelen felülettel. Azonban ha ebből a papírlapból két párhuzamos egyenes mentén kivágunk egy csíkot és a csík két élét egymáshoz ragasztjuk a 3D térben körbegörbítve, akkor egy hengerfelületet kapunk, aminek a felülete továbbra is síkgeometriájú (és továbbra is végtelen). Ha egy téglalapot vágunk ki a végtelen papírlapból, és a két-két szemközti élét akarjuk egymáshoz görbíteni és összeragasztani, akkor azt már 3D térben csak úgy tudjuk megtenni, hogy torzul a felület síkgeometriája: egy tóruszt kapunk eredményül, aminek véges a felülete. Viszont ha a téglalap két szemközti oldalát a harmadik dimenziót használva hengerré ragasztjuk, majd a henger két szabad végét egy NEGYEDIK térdimenzió mentén görbítjük egymáshoz és összeragasztjuk, akkor az így kapott véges felület megőrzi a síkgeometriáját is. Ez a hipertórusz, aminek a felülete síkgeometriájú és mégis véges. Ennek analógiájaként képzelhető el a síkgeometriájú de véges térfogatú univerzum is. De mint látható, az ismertetett legegyszerűbb kompakt topológia is "mesterkéltnek" tűnik, ezért aztán amíg nem szerzünk valami erős ráutaló bizonyítékot, hogy nem a legegyszerűbb megoldás a valós, hanem az ilyen komplikált, addig a feltételezés az (és ezt mondják el az ismeretterjesztésben), hogy VALÓSZÍNŰLEG az univerzum végtelen térfogatú. A "valószínűleg" kitétel fontos, nem szabad lehagyni semmikor!

Előzmény: Törölt nick (3415)