Most nem sorba megyek, hanem ami épp jön.
A VON szóból lett a VONYÍT, ez rendben is van. De ez NY hang nélkül is nyújtottság értelmű, hiszen a szótövünk a VON eleve magában hordozza ezt a dolgot a HÚZ szó szinonimájaként. De a VON szóban még csak N van, és nem NY hang.
------------------------------------------------------------------------------
A SÖR sok ezer éves ital már, amit még ma is neveznek folyékony kenyérnek is. Nem véletlen, mert valaha ez árpakenyérből is készült, meg hát bizonyára nem is a szűrt verziók voltak az első főzetek. Nagyon is sűrű volt az egykoron. Aztán hogy most ez é a névadás oka hogy SŰR(ű), vagy épp az hogy ke-SER-Ű, vagy talán azon okból ez a hangalak, hogy valóban SÁR-ga a színe, hát erre annyit lehet mondani hogy bizonyára jó nyomon járunk és a 3 verzióból az egyik az vélhetően telitalálat lesz. Mindhárom nálam versenyképes.
Egy biztos, a sumereknél már a köznépnek kedvelt itala volt már ez, hiszen egy bizonyos Hammurapi már a sörnek a kereskedelmét szabályozta, azaz ebből tudhatjuk hogy közfogyasztási cikk, és elterjedt dolog volt a sör...
----------------------------------------------------------------------------------
Többféle kutyahang van, tud némelyik V hanggal is, VAKKANT, VAHÚR épp ezekből született meg. Élesebb hangú CSAHol épp. De persze a leggyakoribb kutyahang maga az UGAT, ami U-GAT, ez a--gat és --get gyakorító toldalék van egy mindössze U hangon. A legegyszerűbb szóképzések egyike, amiből jó néhány van ám a nyelvünkben, egy valós hangutánzás ábrázolása. A kutya ezeket az Ú-ÚÚ-Ú-ÚÚ-ÚÚÚ -kat szövegeli, ezért Ú-gat, azaz UGAT.
---------------------------------------------------------------------------------
Nézzük ezt a Z hangot, hogy lehet é ez bármilyen folyamatos mozgásnak igeképzője. Most sem lehet megkerülni azt a tényt, hogy egész egyszerűen eleve az olyan mint IGE ami cselekvést és történést fejez ki, a természeténél fogva túlnyomórészt közösíthető lesz mozgásokkal. Bármi az igeképző, ez igaz lesz, azaz statisztikailag kimutathatónak kéne lennie, hogy Z formás igeképzésnél ez markánsabb/hangsúlyosabb és stb... Tehát kell ehhez valami pluszt felmutatnunk az igazoláshoz, vagy legalább az alapos gyanúhoz. Kérdés mit lehet tenni, hogyan tudnánk ezt megmutatni hogy tényleg így van. Már ha így van egyáltalán.
Most azt fogom tenni, hogy gondosan keresek olyan igéket, ahol nincs szó mozgásról, vagy a legkevésbé erről szól a történet, és megnézem miféle igeképzői vannak, például hogy ez a Z ilyenkor jobban hiányzik é innen, mint máskor. Nem könnyű ez, mert jóval kevesebb nem mozgásos igénk van, olyan ami nem jár mozgással, de azért tudunk tán találni.
A legtöbb eleve ikes ige lesz, arra figyelek hogy az alapszó vége ne Z legyen, mert ott csak az --IK megy rá és nem Z-ik. Nekünk most a Z mint toldalék kell:
HANG--Z-ik , ÉHe--Z-ik , gondolko-Z-ik, tanulmány-o-Z, hiány-Z-ik, hangsúly-o-Z , szabály-o-Z, érteke-Z-ik , visít-(o) Z , monitor-oZ, költeke-Z -ik, reszkír-oZ, határ-oZ, ítélke-Z, követke-Z-ik,
Jel-eZ, álmod,o-Z , emléke-Z-ik, ajnár-o-Z, vétke-Z -ik, ülése-Z,(ik), sütkére-Z-ik, pár-o-Z, sátor-o-Z,
tábor-o-Z, rejtő-Z-ik, egye-Z-ik, alibi-Z-ik, szobr-o-Z, és van még egy csomó, nem írom végig mindet.
Ezek a nem mozgásos, vagy a többi igénél jóval kevésbé mozgásról szóló igék képzése során ugyanúgy jelen van ez a Z hang. Nem kevesebbszer, mint bármelyik más esetben. Nekem úgy tűnik, hogy a Z módon történt igeképzés nem igazán foglalkozik azzal, hogy mi mennyire mozgékony, ugyanúgy ott lesz egy szobroZ szó szobor főnévből való ige képzésénél, mint egy ténylegesen markáns mozgású igénél is.
A fönti szavak ugyanúgy Z-vel képzik az igét. De voltaképpen a SZ-ik is ugyanolyan formátum. Az alSZ-ik esetén mondjuk, hangrendi okok döntik el hogy SZ vagy Z ez éppen...
