1. Bekezdés  :    Vagy elég magára a lángra gondolni akár,  önmagában a tűz egyfajta pörgő-forgó mozgást végez, a levegő is örvénylik körülötte. 

 

 

2:  A magánhangzó is lehet kulcsszerepű,  máskor meg úgy találom, hogy majd mindegy mi kerül a két mássalhangzó közé.   Pont ennél a tüzes  P_R  PIR  dolognál  például többféle lehet, akkor is ott a tűz lényege.   A fővonal megmarad.    Más a helyzet egy HIÚZ vagy ŐZ  esetén, ahol mivel az állatok valós hangjaiból állnak önnön megnevezésük, így ott megkerülhetetlenek a pontos Ő és IÚÚ  hangok. 

 

És a Z a végükön voltaképpen igeképző, hiába hogy ma már ezek kizárólag főnevek, ez a Z igeképzés benne maradt a nevükben.  Mert az egyik Ő-Zik,  a másik meg HIÚÚ-zik, még az is lehet valaha ikes igék voltak ezek.   És itt a Z mint a FŐ és FŐ-Z (ik)  esetén is, igazából a hallható hangok kiadását igésíti.   Annyiféle igeképzőnk van, egyszer már tételesen át kéne menni rajtuk, hogy melyik mögött mi állhat, ha meghatározható.  

 

Mozgásértelmet könnyű lesz bármelyiknek adni (független attól hogy lehet tényleg így is van),   mivel az igék természete már csak olyan, hogy többnyire köthető valamiféle mozgáshoz,  mivel a cselekvések/történések jelentős része egyszerűen mozgással kell hogy járjon.  Olyan szótöveket és gyököket is érdemes átvenni, ami többféleképpen is van képezve igére,  így lehet keresni a közte lévő különbségeket.  Például ez a VON szó :  lehet  VON-Z, lehet VON--ít,  lehet VON-UL,  meg VON-(SZ)OL és még biztos akad.  

 

3:   Ebben a pontban csak az volt a lényeg hogy a  FOR és POR (PIR.PAR stb..)  mint különböző gyököket ábrázoljam,  mert  az nem kétséges számomra hogy két különböző  gyökről van szó.

 

 

4:  Nyilván minden ötlet megér egy vizsgálatot,  de a magyar nyelv nem fog egy  BIBLIA  B hangjaiból V-t  csinálni, tehát csak azért mert mondjuk ezt a torzítást megtette mondjuk a görög, az még nem jelenti azt hogy nálunk a magyar    nyelvben ezt váltóhangként kéne hogy a B-V  viszonyát tekintsük.  Azért jó hogy tudunk erről, hogy mondjuk egy görög szónál ha V-t  látunk, mindig feltételezzük hogy az náluk lehet hogy a korábbi B, és sok esetben az átváltáskor értjük meg a szót.    De mi a V-B  saját szavainkat ne nagyon váltogassuk, többnyire nem a várva várt "rokonság"  fog látszódni.))   

 

Mert akkor a VAJKRÉM  BAJKRÉM  lesz, meg a  VALLONOK  BALLONOK  lesznek.))   A VAN létigénk akkor --BAN  lenne. BÉRFIZETÉS  napja vs  VÉRFIZETÉS napja.

Meg a VARJÚ majdnem BORJÚ-vá válna, jó mondjuk valahol mindkettő rokon, mert egyikük sem hüllő))  Ha így nézzük, stimmel.    VEGYESSÉG sem BEGYESSÉG.   "VELÜK együtt  húzhatták el a helyszínről"   vs    "BELÜK együtt  húzhatták el a helyszínről"   --  ez utóbbi kicsit  radikálisabb.     

 

5:  Igen, ez szerintem is igaz.  Elég csak megnézni a hivatalos szótár  "HÁZ"  szócikkét, az is egy teljesen irreális történet.  Teljesen önkényesen csinál kutyából macskát.   Eleve a germán nyelvek házai már a mi házunk, észrevehetően megmásítva.  A latin családban már a H is kikerült (még van ahol nyoma). A többi meg eleve nem is az.   De ez nálunk egy gyökszó is :   HÁZ,   HÁZtartás, HÁZasság,  HAZA-megy,  HAZA mint a tágabb értelemben HÁZ.   HAZAFI, HAZÁRD,  sőt középen O-val is ez lehet a lényeg:   HOZ,  HOZZÁ,  HOZ-OMÁNY,  ----  ezek mind HÁZ--HOZ  érkező dolgok,  talán az egész  --hoz ,  hez,  höz toldalékunk is,  az ősi HOZ ige a HÁZ-hoz való eljuttatását jelenti , ahol vagyunk, hozni IDE szoktunk dolgokat ha saját nézőpontból nézzük.   A HÍZLALÁS is esélyes ide való, meg a HÍZ-elgés is.  BeHÍZ-elgi magát.  Macska mondjuk, vagy aki be akar jutni.  HÁZALÓ 

 

Van nálunk is változás, de az sokszor a beszédünk könnyítése okán,  LEPKE a LEB-egés LEB-jéből van csak ezt BK egymás mellett úgyis P lesz, hasonul élő beszédben, vagy a LAK-zi, LAGZI esete ilyen, vagy a menni szó MEN-ése  MENNY ,  TOLÁS--TOJÁS a TOLJA- kimondva TOJJA okán valószínűleg+ lehet szándékos, végül is új főnév született az igéből.  Vagy aki/ami  FEJlődik, az van esély hogy valójában FEL-JŐ-dik, csak hát próbáljuk már így mondani beszédben.  Nem olyan vele szövegelni mint a maival.

 

6:   Lehet hogy annál a szócikknél beszökött suttyomban valami igazi nyelvész is a rendszerbe.))  Sőt, érdemes SÖR-t bontani ha már SÖR,  mert annál a cikknél is felcsillan a remény hogy valami mintha megindult volna előre.))   Például már összeboronálják a SÖR szót a SÁR-ga színnel is,  ezek rég nem tapasztalt hihetetlen logikai következtetések most már.))    Azért még azt hozzá tenném, hogy a SÖR SŰR(ű) is még jó esetben...