PIR és FOR gyökök, meg ez a P-x  B-x  V-x  F-x dolgok :

 

Hallgattam már tüzet  és  forró/forrásban lévő vizet is.    Ezek alapjai, a hangjai lehetnek.   A tűznek valóban van egy folyamatos P-R-PR-P-R  együtt hallható  hangjai, ez a RP-ogós hangja (ugyanazokból ), amit alkalomszerűen  paTTogás is kísérhet. Az már nem véletlen két T, eléggé más hang.   Tehát nem mondja ki a tűz hogy PIR, de a P_R  hangokhoz hasonlót igen.  És nekünk ezt ki kell mondani, így PIR-PAR-PER-PÖR  formákban tudjuk megtenni.

 

PÖRög szavunk  a TŰZ általi PÖRögölés/PÖRzsölés eredménye, vagy maga a láng/tűz  forgolódása.     A víz mikor FORR, az meg  FR-FR-FR-FR hangokat bocsát ki, a FORRÓ víz meg FORgásba jön közben.   Itt születik meg a víz pörgése a FORgás.  Különböző gyökök és elemek által.   A TŰZ és a VÍZ is létrehozta a saját körmozgásos igéjét erre,  nem oktalan hangcserebere, hanem az elemek valósághoz hasonló hangjai okán.    Van mikor tényleg 2 változat van, mint a FEL--FÖL esete mondjuk.  A PIR-FOR esete más, ez két külön úton született...

 

De mikor FORRasztunk vagy  PORRasztunk, épp ellentétes dolgot teszünk,  első eset összehozza a dolgokat, a második épp szétválasztja azokat. 

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az ILL már egy önálló gyökszó, ami nem csak a szó végén vett fel toldalékot, hanem szó elején is.  Ezért tűnik úgy, mintha a kezdőhangok rokonítanák a dolgokat, de az ILL teszi.  ILLEG szó kapott egy B hangot előre, és ez lett BILLEG.   ILLANÁS majd VILLANÁS.   ILLAN-PILLAN(AT)     Még a CS verzió is jöhet mert CSILLOG-VILLOG.     De nézzük csak más környezetben ezt a B-P-V-F  dolgot :

 

BELE--FELE---VELE   ---PELE  -----        itt a kezdőhangok különböző gyökök kulcshangjai,  nem véletlen nem is rokoníthatóak ezen szavak.   PALÁNK--FALÁNK   vagy a   FŰZŐS--BŰZÖS sem épp mindegy.   BÉKA--VÉKA--FÉK--PÉK.------   mi a közös itt?...   De játszhatunk az udvaron egy nagy BIKÁVAL is,  vagy egy nagy FIKÁVAL is,  van némi különbség.

 

Behatolás egy BULIba  vagy egy  PULIba.))  némiképp más a kettő büntetőjogilag is.    BÚJÓCSKA---FÚJÓCSKA    ---    Azért  nem mindegy hogy csapba szarni vagy szarba csapni, illetve hogy tanya a Bakonyban, vagy banya a takonyban sem.   

 

Van hogy kimondva tényleg hasonulnak a hangjaink és ez átmegy írásban is később.  De a fentiek nem ilyenek.   Vagy hogy épp összeolvadnak hangok.  Létező jelenségek persze.   De egy mozdony  VONTATÁSA  nem egy épület  BONTATÁSA,  aki  épp FONTOS még közel sem biztos hogy PONTOS is.   PONTATLANSÁG esetén is csomagnál fő a BONTATLANSÁG.  Ha senki sem BÁNTJA,  akkor még jó lehet a PÁNTJA. ))   Annyira más dolgok ezek...  Néha úgy tűnhet hogy egy dolog a BAJTÁRS---PAJTÁS,   pedig utóbbi csak a PAJTA szó származéka,  azaz egy pajtában nevelkedtek, mint volt ez szokás mondani valaha.  Nincs is benne a TÁRS szó sem.  

 

BÓK--PÓK--FOK  ----   aztán  PÁROSBAN  lenni  vagy VÁROSBAN   lenni sem  egészen ugyanazon dolgok.   Túl sokszor nem működik ez ahhoz hogy ezt a hangcserést szabályszerűségnek tekintsük.   Ettől még alkalomadtán és időnként épp működhet ez a dolog, de akkor sem biztos hogy mindig azon meghatározott hangoknál fordul ez elő, ahol épp várjuk.   Például ez a VILLOG szó esetén nem is a  B-P-F -re működik a leginkább, hanem a CS hangos CSILLOG talán ami a legközelebb áll hozzá, nem véletlen mondjuk gyakran párban őket.  CSILLOG--VILLOG       Talán őseink is szerették néha a rímeket...

 

De ettől még máshol ne cseréljük el feltétlen a V/CS kezdő hangokat, mert akkor a VALÓSÁG  CSALÓSÁG  lehet, és az már azért nem mindegy.    Néha még akkor sem pont ugyanazt mondjuk amikor egyazon hangok jönnek egymás után éppen azonos sorrendben: 

 

Egy kis pesti vendéglőbe,  egy kispesti vendég lő be. ))...