Sziasztok:
(Az MI dobta ki nekem...)
A híg szódabikarbónás oldat a gyökeresztető hatást serkenti?
A logika az volt, hogy a paraszolvinsav gátolja a gyökér képződést (pld babérmeggy levélszáron),
és a magsarjadást is.
Egyébként mérgező is, egészen addig, amíg el nem bomlik, ártalmatlan szorbinsavra.
A magokban hideg -főleg fagy- hatására bomlanak le,
de nyilván a leveles szárakat nem lehet lefagyasztani, mert meghalnak (bár a babérmeggy lehet hogy ezt is túlélné........)
illetve másik módszer a hőkezelés, de hát a főzést (80 °C 20 perc) pedig még biztosabban nem bírja mint a fagyot.
Szóval a logika az volt, hogy az enyhe (híg) szódabikarbónás vízbe áztatás hatékonyan semlegesítheti a paraszolvin savat,
és megszűnik a csírázás gátlása, illetve a gyökérképződés gátlása.
A szódabikarbóna viszont egy só, ami töményen kiszárítja a növényt, ezért csak híg vizes oldatban lehet használni.
(Vagy desztillált/ioncserélt vízet kell használni, az kicsit több ikarbonátnál sem okoz kiszáradást.)
Valakinek van tanácsa?
Az MI magabiztosan állította hogy így van, de a google nem adott erre és a hasonló szóösszetételekre találatot.
Pedig kell lennie, hiszen az MI is ebből dolgozik.
Csakhogy a szódabikarbónáról mindenféle kuruzslók annyi áltudományos cikket felraknak, hogy nem lehetetlen a google sem jut el az
általam keresett összefüggésig - az MI viszont igen?
Lehet kapcsolat a kettő között, van valakinek tapasztalata?
Bár ha nem tudjuk a pontos koncentrációt, akkor nem sokat ér ez az információ.