"Még a finnugristák is rájöttek, hogy a virrad és a világosság szavunk tőeredete ugyanaz."

Ha a VIL és a VIR gyökre gondolsz/gondolnak, akkor nem igaz ez az állítás, mert két különböző tárgyra utaló hang van a gyök végén.

Mint említettem, az L hang a folyamatos, lágy mozgás/jelenség utánzó hangja, az R pedig az erőteljes, ciklikus eseményeket utánozza.

Ami VILág(ít), az nem azonos a VIRág gyökkel, nem egyik a másikból alakult, hanem egymástól kvázi függetlenül, két különböző dolog megnevezésére.

 

Az állítás a V hangra lenne igaz, de a finnugoristák már a gyököket, s azok önálló jelentését sem hajlandók elismerni, nemhogy a hangoknak is önálló jelentést tulajdonítsanak...

A V hang a változást utánozza, ami leginkább a VÁgás gyökéből érződik ki, mikor a bőrt elvágták, vagy a bozótban utat vágtak egy bottal...

A fenti gyökökben ez a hang közös, ezt mi tekint(het)jük tőeredetnek, de ők (finnugoristák) valószínűleg elutasítják.

A változás mindkét gyök jelentésében benne van, ezt Te le is írtad, ennyiben igaz a rokonság. De a két gyök ettől még nem azonos, és nem egymásból fejlődött, hanem egymástól függetlenül jött létre.

Ma is ez a képlet, mikor összetett szavakat alkotunk: Azért mert a fakerék és fapapucs első szava (értsd a gyökre, első hangja) azonos, az utolsó szó (hang) különbözősége okán az összetett szavak (a gyökök is azok) jelentése is teljesen más tartalmat hordoznak.

 

A VIRrad és a PIRkad szavak gyökeinél is hasonló a helyzet, csak itt a gyökvégi hangok azonosak és a szókezdőek mások.

Épp ezért a jelentésük is egészen más lesz.

A VIRrad valóban egy radikális változásról szól, a sötétség eloszlik és a fény lesz rajta úrrá,

A PIRkad szó a PIR tűz jelentésű gyökre épül, aminek semmi köze az előbbi jelentéshez, legföljebb annyi, hogy a tűz is világít, de itt szerintem nem ezen van a hangsúly, hanem a tűz színe, vagy inkább a melegsége ihlette a névadót, erre utal a toldalékolás is, amitől 'tüzesedik' jelentése lesz a szónak. -- Kezd a felkelő nap melegíteni.