Carnuntum Creative Commons License 2023.12.29 0 0 2028

Hogy jutunk el a virától a vérig? Pl. finnugrista nyevi meghatározások logikai sorbafűzésével egészen könnyedén!

Az emberben ilyenkor megfogalmazódik, hogy ők bizony nagyon is tisztában vannak a gyökök ősképi jelentésével, csak valamiért nagyon-nagyon nem tetszik nekik. Sok enegiába telik látszat szerint szétaprózni, ami még szerintük is egy tőről metszett.

 

 

virrad: a világ és a virág közös eredetű vil-, illetve vir- tövei közül az utóbbiból való, amelynek tőhangzója a mozzanatos, illetve kezdő -d előtt megkettőződött.

 

 

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/p-F3534/pirkad-F375E/?list=eyJxdWVyeSI6ICJob3ZhIGV0aW1vbFx1MDBmM2dpYWkifQ

 

 

pirkad – ‘virrad’; ‘rózsaszínűre válik ‹a keleti ég›

 

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/p-F3534/pirkad-F375E/?list=eyJxdWVyeSI6ICJob3ZhIGV0aW1vbFx1MDBmM2dpYWkifQ

 

 

vörös – ‘piros, pirosas, vérszínű’;

 

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/v-F4386/voros-F44F9/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0xFWF9MZXhpa29ub2tfRjE0RDMiXX0sICJxdWVyeSI6ICJ2ZXJlcyJ9

 

 

piros A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (a TESz.) szerint az -s képzővel alkotott szó, alapja egy „hangutánzó eredetű” tő, ami például a perzsel szóban is van. (Az olvasóra bízom, mennyire tartja élethűnek azt, hogy a pattogó tűz hangját a pirr, perr hangsorok utánozzák. Nekem kicsit délibábosnak hangzik, és gyanakszom, hogy csak az „ismeretlen eredetű” minősítést akarták elkerülni.) Valószínűleg ’tűzön megpirult’ volt az első értelmezése. Ha eltekintünk azoktól a helynevektől, amelyekben már a 13. században is szerepelhetett (ha valóban ez a szó szerepelt bennük), a 15. századtól vannak róla adatok.

A vörös eredete nagyon sokban hasonlít a piroséhoz, az adatok is nagyjából ugyanezekből a korszakokból származnak (helynevekben valószínűleg régebbről, színnévként a 15. századból). A TESz. szerint a veres volt az eredeti alakja, bár a helynevekben már egész korán megjelenik a valószínűleg vörösnek ejtett változata. A töve a finnugor eredetű vér szó, ennek -s képzős alakjában a tő rövid magánhangzós változata szerepelt, így alakult ki a veres. 

 

https://www.nyest.hu/hirek/mi-volt-elobb-voros-vagy-piros