Kellemes Karácsonyt Mindenkinek!

- "Ha egy vizsgált szó alakilag, tartalmilag illeszkedik..."
- "Tehát eme válogatásod elemei szerinted alakilag, tartalmilag illeszkednek egymáshoz."
A vitatott válogatás kéthangú (ku) gyököt tartalmazó szavakat sorol föl, s nem alakilag egyező szavakat...
Pl. a kucsma-kudarc hogyan illeszkedik alakilag egymáshoz? Mindössze két hangjuk azonos...
A felsorolt szavakban csak a KU gyök egyezik.
Noha a KU gyöknek megvan a saját jelentése, és az a szó jelentésében is benne van, a nevezett gyökkel alkotott szavaknak a jelentése jelentősen eltérhet egymástól.

Épp úgy , mint az összetett szavak esetében. A szóalkotás képlete nem változott.
Amíg nem voltak szavaink egy-egy dolgot egy-egy hanggal jelöltek, olyan hanggal, mely jellemző volt az adott dologra. Más szóval: a "tárgy", vagy esemény által kiadott hang utánzása adott lehetőséget azok beazonosítására, végső soron ez a kommunikáció egyszerű formájára, mely a az összetett gyökök, végül a szavak kialakulásához, a tagolt beszédhez vezetett.
Tehát egy hang, (a mássalhangzó kiejtve egy hangpár) mai értelemben egy szónak felelt meg, hiszen éppen olyan tartalom volt mögötte, mint a mai szó mögött.

Képzeld el, hogy a gyök hangjai egy-egy mai szónak felelnek meg a tartalmukat illetően. Mint a mai mozaikszavak.
Példaként mondjuk az R hangnak feleljen meg a FA, az A hangnak a TALP szó, és az Ö hangnak a FEJ.

Most rakjuk össze őket:
TALP-FA   megfelel a A-R gyöknek, és a
FEJ - FA   megfelel a Ö-R gyöknek.
Ugye, két, merőben különböző jelentésű szót kaptunk eredményül. Pont így különbözik egymástól az -UR  és az -ÖR gyök jelentése is. Pedig az egyik hang (szó) és jelentése is azonos mindkét összetett szóban/gyökben.

De nézzünk egy hármas összetételt:
Legyen a K hang beton jelentésű, és rakjuk össze az előbbi szavakkal, gyökökkel:
BETON-TALP-FA   megfelel a K-A-R gyöknek és a
BETON-FEJ - FA   pedig  a    K-Ö-R gyöknek.

Most egy másik példát, mikor az első hang változik a KÖR gyökben:
Legyen a T hangnak bükk jelentése, és ezt helyettesítsük a K helyére, ekkor:
BÜKK-FEJ - FA   megfelel a   T-Ö-R gyöknek
Vessük össze az előbbivel:
BETON-FEJ-FA   megfelel a   K-Ö-R gyöknek.

Mindkét  hármas összetétel esetében, de különösen  az előbbiben, ahol a mássalhangzók azonosak jól kiérződik a tartalmi hasonlóság akár az összetett szavak, akár a háromhangú (összetett) gyököket nézzük.

Így válik érthetővé, hogy közel azonos, pláne azonos hangokat tartalmazó gyökök és a velük képzett szavak jelentései miért állnak rokonságban egymással, és az is jó eséllyel kideríthető, hogy a vizsgált szó mely nyelvben honos és melyikben átvétel.
Pl a KERet, a KERül, a KERt, a KERék, KERek, KERget, KERít, KERes, KERtel, KEReszt, KERing szavain szoros kapcsolatban állnak egymással még akkor is, ha a toldalékok miatt már olykor jelentősen megváltozott a jelentésük. Nota bene, a toldaléknak éppen az a célja, hogy az eddigi többjelentésű gyököket pontosítsa.

Nézzünk egy konkrét példát a KERESZT szó eredetére. Azt írja az Arcanum etimológiai szótár:

"‘feszület, függőleges és vízszintes gerendából ácsolt ókori kivégzőeszköz’; [...] A szláv krszt (‘Krisztus; kereszt’) átvétele: bolgár kreszt, szerb-horvát krst, orosz kreszt. [...] A szláv nyelvekbe a gót Krist közvetítette a görög Khrisztosz (tkp. ‘fölkent’) nevet,"
Többek közt... De még rengeteg más kereszt is létezik, olyan is, aminek semmi köze semmilyen valláshoz: keresztút, keresztszemes hímzés, keresztbe tett kar/láb, stb...
Ez az egyik probléma a szó etimológiájával, mert abból indul ki, hogy előtte nem is volt ismert ez a szó, holott erre semmilyen bizonyíték nincs. Ráadásul a Krisztus szóval azonosítja és magyarázza az elterjedését, ami egyébként felkentet jelent...
A Wiki ugyanebből a félrevezető gondolatból származtatja - igaz, nem szláv nyelvekből - a 'kereszt' szót:

"A latin crucifix szó a cruciare igéből származik, amelynek jelentése 'kínozni'"

A másik probléma, hogy egyik sem törődik azzal, hogy a vizsgált szónak milyen alaki és jelentésbeli kapcsolatai vannak a nyelvünkben. (és más nyelvekben)
Most vizsgálódjunk egy kicsit logikusabban, oly módon, hogy az igazolható legyen, mert az előbbiek láthatóan alaptalan képzelgések...
A "kereszt" szó gyöke a KER. és nem KR. Itt kezdődik...
Illeszkedik-e a KER- gyök a magyar nyelvben található fentebb felsorolt szavak alakjához és azok jelentéséhez?  Egyértelműen igennel kell válaszolni, hiszen a gyökhangok azonosak.
(Megjegyzem, sokan a szintén hasonló alakú és jelentésű KÖR gyököt alapul véve KÖR-OSZT eredetet tulajdonítanak a szónak. Ennek alapja a körbe írt, kört felosztó kelta-kereszt.)
Most nézzük a toldalékot: - ESZT. Van ilyen toldalék a szlávban? Tudtommal nincs. Van a magyarban? Igen, több változatban is:
-ASZT: a több tucatból néhányat: dagaszt, ragaszt, akaszt, fakaszt, áraszt...
-ESZT: ereszt, erjeszt, gerjeszt, terjeszt, rekeszt, szerkeszt, keleszt, téveszt...
-OSZT: oszt, foszt
-ÖSZT: füröszt
Van felhozatal bőséggel ahhoz, hogy ezt a toldalékot sajátunknak tekintsük.
Megj. A toldalék sem más, mint egy gyök, aminek szintén megvan a saját jelentése amiért a szavak végére került, konkrétabbá pontosabbá téve azok jelentését egy-egy dologra szűkítve azt a tág értelmezési tartományt, amire eredetileg vonatkozott.
Miután a szláv nyelvekbe magyar toldalékostul olvasható a szó, így a tőlük való átvétel nevetséges feltevés, hadd ne mondjam, szándékos félrevezetés...

Továbbá 5000 éves írásos emlékek vannak a mi 'kereszt' ismeretünkre a sumer korból, ahol a képírásban egymásra merőleges vonal volt a későbbi azonos alakú ékjel ábrázolása.
Az előbbi kereszt alakú jelből fejlődött ki az isteni szimbólumként ismert Dingír-csillag.
Igaz, nem KERESZT volt a hangzósítása hanem ami nyelvünkön is tökéletesen érthető MÁS és PÁR volt a kiejtése, és a jelentése is ezt a két magyarul érthető szót fedi le.
Labat szótára (74. sz. ékjel) szerint: separer=külön, moitie=fél, és a mi esetünkben találóan jumeau=iker értelmezésű.
Így ismernünk kellett a keresztet, mint alakot, amit mi sem bizonyít jobban, mint a szintén sumer istennő, Inanna szimbóluma, a ma is kedvelt népművészeti motívum, a nyolcágú rozetta (a kereszt alak későbbi változata a Dingír-csillag) igazol.