De jelentheti. PL. a Heisenberg féle határozatlansági reláció szerint bizonyos adatokhoz eleve nem juthatunk hozzá.

 

Egyrészt középiskolai és bsc szinten a határozatlansági relációt rosszul magyarázzák, hogy a kisebb hullámhosszhoz nagyobb energia (és lendület) dukál, amely túlságosan megbolygatja a mérendő objektumot. Ez persze igaz, de a határozatlanság sokkal mélyebnb értelmű. Nem arról van szó, hogy mi nem ismerhetjük meg.

 

Nem arról van szó, hogy a részecske ott van, csak mi nem vagyunk képesek ezt az információt kinyerni a rendszerből.

Egyszerűen a részecske (határozott) helye nem létezik, csak valószínűségként.

Nem arról van szó, hogy valamit nem tudhatunk.

A hullámfüggvényben minden benne van, ami a rendszerről tudható. Neo-szavannisztikus szinten.

(Ezt majd még egy kicsit visszavonom - mondaná T. Ede.)

 

 

A helyzet azonban sokkal rosszabb, mert vannak invariáns mennyiségek.

Ilyen például a hullámfüggvény (komplex) fázisa, vagy például a vektorpotenciál.

Utóbbinál a törvény egy differenciálegyenlet, amely a "kezdőértéket" nem definiálja.

(Görbe/felület/hiperfelület esetén ez minden pontban is értendő. (folytonos)Skalárpotenciál gradiensét hozzáadhatjuk.)